Második alkalommal rendezték meg a Zalaegerszegi Sajtófotó Kiállítást a helyi fotóriporterek képeiből.
Február 21-ig látogatható a második alkalommal megrendezett Zalaegrszegi Sjatófotó Kiállítás, melyen helyi fotósok mutatják be az elmúlt év történéseit a Zalai megyeszékhelyen.
A kiállításról szóló cikkük mellett a Zalai Hírlap közölt egy képgalériát, érdemes megnézni, akárcsak a kiállítást, ha arra jár valaki.
Fotókiállítást rendezett a BKF fotó szakának növendékei által készített képekből a Mai Manó Ház. A kiállított képek közt megtalálható Debreczeni Zita néhány iskolai munkája is.
A Mai Manó Ház hagyományos kiállító terében került megrendezésre a BKF fotó szakának első kiállítása, egyszerűen Elsők címmel. Az iskolai feladatokból kiválogatott képek között akadtak érdekes, újszerű, és elgondolkodtató képek is. A nézők közt többen megirígyelték a kiállítás szervezőitől a közönségszervezőket. A viszonylag szűkös kiállítótér ugyanis telítettségig megtelt. Üzletpolitikailag talán nem rossz hatás, de rendezvény szervezési, vagy kommunikációs értéke azért megkérdőjelezhető. Nem csak mozdulni nem lehetett a Mai Manó Ház emeletén a tömegben, de beférni sem a Napfény műteremben rendezett megnyitóra. Így csak a szerencsés kevesek hallgathatták meg a művészeti intézmény dokumentarista fotográfia képzését vezető Révész Tamás fotóművész, fotóriporter megnyitó beszédét. Szerencsére a megnyitó beszéd az iskola hírei között megtalálható. Érdemes elolvasni, érdekes és értékes gondolatokat fogalmaz meg a kiállításról, és a profizmusról is, amit a profi címszó alatt a blogon is gyakran emlegetek.
Debreczeni Zita is a kiállítók között van
A látogatók közül viszont többen felvetették a kérdést, hogy minek ennyi képpel telezsúfolni a látogatók számánál a fotók mennyiséghez képest mégszűkösebb kiállító teret? Persze sok a hallgató, mégtöbb a kép, és az első kiállítás legyen monumentális. De talán az egymás felett 7-8 sorban zsúfolt képek ötlete nem biztos, hogy a legjobb elgondolás egy művészeti kiállításon. Ahogy az is roppant zavaró volt, hogy a közös kiállítás képei ugyan nyomtatással készültek, mégsem minden képen volt olvasható a fotós neve. Azt még valahol értem, hogy egyik képen fehérrel, másik képen feketével szerepel a készítő neve, de hogy a szöveg színe miért nincs összhangban kontrasztban a képi tartalommal, hogy olvasható is legyen a képen, azt nem értem. Vagy még inkább miért nem a kép mellé/alá írták, ahogy egy kiállításon szokás a kép felületére nyomtatás helyett. De ez most csak egyszerű praktikus megfontolás. Persze ez most (szokásaimmal ellentétben) kivételesen nem szerzőjogi reklamáció, bár pont ugyanúgy hangzik a felvetés, mint mikor szerzői jogokat emlegetve reklamálok hasonló dolgokat. De tényleg, egy közös kiállítás sok alkotó mégtöbb képével, jó tudni, hogy melyiket ki készítette. Csak nem így kéne…
Remélem, hogy a következő legalább ilyen népszerű lesz, és hogy az apróbb-nagyobb hibákat is sikerül majd kiküszöbölni.
A Népszabadság volt fotórovat-vezetője, Rédei Ferenc az úszó bébik világába kínál ritka bepillantási lehetőséget. A Gézengúz Alapítvány munkáját dokumentáló fotói nemrég az egész világot bejárták.
Mikor megláttam a képeket, rögtön tudtam, hogy ezzel a témával foglalkoznom kell. Nem csak nagyon érdekes, és remek képek, hanem egy fontos, érdekes, értékes és nagyon jó téma, amit nem árt minél több embernek megismerni.
Rédei Ferenc Húsz évig volt a Népszabadság fotórovatának vezetője. Fotós munkásságáért Sajtófotó -, Ezüst Gerely, Balogh Rudolf, és Táncsics Mihály díjban részesült, a MÚOSZ Aranytoll Díját és Pulitzer Életműdíjat kapott. Mielőtt nyugdíjba ment, szinte valamennyi ma itthon és világszerte is ismert és elismert fotós dolgozott a keze alatt. Balogh László, Gárdi Balázs, Dezső Tamás, Kurucz Árpád, Sopronyi Gyula, Szabó Bernadett, Szandelszky Béla és sokan mások is rendre pályájuk fontos momentumaként említik, mikor a Rédei vezette rovatába jelentkeztek.
A korábban válogatott úszót szoros kötelék fűzi a vízhez, ahogy a Gézengúz Alapítványhoz is. A csecsemőúszókat 2004-ben ismerte meg, és azóta fotózza őket, hogy ezzel segítse az alapítvány fontos és eredményes munkáját.
Első alkalommal nyerte el hölgy a legrangosabb magyar természetfotó pályázat mindkét fődíját. Máté Bence pedig ezúttal a zsűriben ült.
Neked melyik a kedvenc képed?
A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége által tizenkilencedik alkalommal kiírt pályázat eredményhirdetésére, akárcsak a Magyar Sajtófotó Pályázat esetében is szokás, a pályaművekből rendezett kiállítás megnyitóján került sor. A kiállítás a Természettudományi Múzeumban látható 2012. január 31-ig, ezt követően pedig országjáró körútra indul majd.
GDF Suez – Az Év Természetfotósa 2011 fotópályázat végeredménye
Egy érdekes kiállítás azoknak, akiket mindig is érdekelt a kémkedés világa, csak sosem merték megkérdezni, mi igaz belőle. És azoknak is, akik sosem hitték volna, hogy bármi igaz lehet belőle. Most mindenki megnézheti a saját szemével.
A kémek, és persze az őket alkalmazó, vagy ellenük védekezni próbáló állambiztonsági szervek (vagy magáncégek, ha éppen ipari kémkedésről van szó) azok, akik a legkevésbé sem törődnek szerzői joggal, személyiségi jogokkal, fotózási engedélyekkel, vagy azzal, hogy a törvény szerint ki hol fotózhat. Őket egészen más célok, és érdekek vezérlik, és persze nem mindegyikük James Bond.
Az OSA Operatív Fotó kiállításának ismertetője azt írja: “A történeti fotókiállítás az egykori csehszlovák és magyar állambiztonsági szervek által megfigyelt személyekről és környezetükről készített titkos fényképfelvételek segítségével mutatja be a politikai elnyomás és megfélemlítés korabeli technikáit és napi gyakorlatát.” A kiállított képek között szerepel többe között Demszky Gábor néhány képe is, amiket a rendszerváltás előtt készített az őt megfigyelő titkosrendőrökről.
Mint a kiállításról a FotoKlikk és sok más oldal beszámolt, az Operatív fotó Budapest és Prága az állambiztonság szemével című rendhagyó történelmi fotókiállítás ingyenesen látogatható 2011. október 30-ig, Budapesten az Arany János utca 32-ben.
Szintén érdemes megnézni a kiállításra felkészülve – vagy attól függetlenül is – Papp Gábor Zsigmond két remek dokumentumfilmjét a szocializmus állambiztonsági szolgálatainak munkájáról. Az ügynök élete címűt a rendező állambiztonsági oktatófilmekből állította össze, míg a Kémek a porfészekből címűben egy Budapesten működő nyugati ügynök mesél kalandjairól, többek között a kor megfigyelési és üzenetküldési trükkjeiről is, amiknek persze a fotózás, főleg a mikrofilmek használata is szerves részét képezi. Egyébként ebben a dokumentumfilmben szintén láthatók az állambiztonsági szervek oktatófilmjeinek részletei.
Az IndaVideoFilm szolgáltaátsában korábban mindkettő elérhető volt (és remélhetőleg újra így lesz majd), jelenleg sajnos csak a második található meg.
Az Ingyenes MTI hírszolgáltatás anyaga a kiállításról:
“A tárlat kiindulópontja az az összeállítás volt, amelyet a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet munkatársai készítettek 2010-ben az egykori csehszlovák állambiztonsági szervek hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években felhalmozott fotóanyagából – idézi fel a kiállítás ajánlója. Ezeket a felvételeket az állambiztonság munkatársai titokban, rejtett módon készítették a politikai ellenzék tagjairól, illetve olyan emberekről, akikről gyanították, hogy ellenzékiekkel állnak kapcsolatban.
A prágai intézet összeállításából kiállítás is készült, amelyet az OSA Archívum a budapesti Cseh Centrummal együttműködve meghívott a magyar fővárosba, hogy a vonatkozó magyar anyagokkal kiegészítve a budapesti közönség is láthassa a különleges, eddig soha be nem mutatott fényképeket. Az OSA Archívum tájékoztatása szerint a magyar anyag összeállításában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működött közre; a kiállítás anyagát eredeti dokumentumokkal és a titkos fotózással foglalkozó korabeli propaganda- és oktatófilmek részleteivel egészítették ki.
A történeti fotókiállítás titkos fényképfelvételek, eddig soha nem látott filmanyag és egyéb dokumentumok segítségével mutatja be a politikai elnyomás és megfélemlítés korabeli technikáit és napi gyakorlatát.
Az OSA Archívum kiállítása október 30-ig látogatható az Arany János utcai Centrális Galériában.”
Második alkalommal rendezték meg a Zalaegerszegi Sajtófotó Kiállítást a helyi fotóriporterek képeiből.
