"Szakma" témájú írások a blogon

Utcán élő, hajléktalan fotós levele

Egy amerikai szakmai fórumon találtam az alábbi, kicsit abszurd, visszafogottan humoros, viszont nagyon is tartalmas és elgondolkodtató írást (azóta onnan már törölték is). Vélhetően viccből íródott. Nem tűnik valószínűnek, hogy akár csak egy szava is igaz legyen, de nem minden ok nélkül közlöm, szerintem nem kell nagyon ragozni, hogy hogyan kell értelmezni. Ha mégis, akkor olvasgasd az ingyen fotózásról szóló írásaimat!

A helyezkedés fontos része a fotós munkának

Fotó: Eric Gaillard/Reuters

A helyezkedés éppen úgy nélkülözhetetlen eleme a sikeres fotóriporteri munkának, mint a politikai karriernek. Jókor kell jó helyen lenni, és a gombot nyomni. De a fotózáshoz látni is kell, ráadásul jól, és tisztán. Nem lóghat be semmi, nem takarhatja a látványt.
Ezért van, hogy néha 5-10 centiken lökdösődünk egymással, hogy a legjobb helyről tudjunk fotózni. És néha tényleg azon az 5-10 centin múlik, hogy jó lesz-e az a kép, vagy megy a kukába…

Hogyan NE!! fényképezzünk esküvőt

jobb feladni, mint elszúrni!

Fotó: Westgate Photography / SWNS

Ma reggel találtam egy bő másfél éve született ismeretetőt arról, Hogyan fényképezzünk esküvőt? Így inkább ne! Talán elcsépelt frázis, de ettől még igaz, hogy a(z esküvő) fotózás egy szakma. Ugyanúgy nem lehet leírásokat lapozgatva megtanulni, mint táncolni, vagy a szexet. Internet szerte rengeteg féle “how to” vagyis “hogyan csináljuk” leírás található az élet minden területéhez, de ezek önmagukban nem képesítenek senkit semmire. Csak egy jobb vagy rosszabb leírás, ami vagy segít valamiben, vagy nem. Attól, hogy valaki elolvas egy elsősegély, vagy anatómia tankönyvet, még lesz képes se agyműtétre, se szívátültetésre. Még csak az sem biztos, hogy egy esősegély vizsgával képes valaki életet menteni. Jelentős százalékban csak azért oktatják, hogy ha hozzányúlsz egy sérülthöz egy elméleti tudással, akkor legalább kárt ne okozz.

A fotográfusok hét szintje Ken Rockwell szerint

olvasd el, de azért ne vedd túl komolyan!

Fotó: Phkoopz/Deviantart

Sok apróságban egyet lehet érteni, és sokmindenben lehet kritizálni Ken Rockwell írását a fotográfusok hét szintjéről, egy valami biztos: mára már hivatalos magyar fordításban is létezik a szerző oldalán, és ország-világ szerte előszeretettel terjesztik ezt a fajta rendszertani besorolást. Természetesen sablonokból épül fel, és jobbára igazságtalan általánosítás alapján skatulyáz be mindannyiunkat. De ha épp nem rólunk ír valami rosszat, akkor szívesen egyetértünk vele. Egyébként akárcsak a horoszkópokban ebben is van némi igazság, még ha a teljes szöveget talán túlzás lenne minden helyzetben helytállónak nevezni.