A történelem legnagyobb szerzőjogi majomkodása

amikor a fél világ egy szelfiző majom jogain vitatkozik

A híres majomszelfi és egy majomkép a hoppon maradt fotósról
Fotó készítője: Naruto 9 éves hím makákó
Forrás: Wikipédia/David Slater

Ironikus (és talán nem is nélkülöz minden szándékossagot?), hogy az amerikai bíróság éppen a szerzői jogok világnapján, április 23-án zárta le az elmúlt évek egyik legértelmetlenebb fotós szerzőjogi trollkodását, amit mindenki csak majom szelfi ügyként emlegetett.

Nyolc éve beszél erről az ügyről mindenki. Egészen máig azt hittem, hogy én is írtam már róla itt a blogon, de úgy fest, hogy eddig csak vázlatban volt és mostanáig nem tettem ki a blogra. Úgyhogy most épp itt volt az ideje – aktualizálva persze a legfrissebb fejleményekkel.

Szelfiző makákó
Fotó készítője: Naruto 9 éves hím makákó
Forrás: Wikipédia/David Slater

David J. Slater angol természetfotós 2011-ben napokig követett Indonéziában egy makákó csapatot, amikor az egyik lenyúlta a fényképezőgépét és szelfizni kezdett a lenyúlt géppel (valószínűleg csak megragadta az állványra szerelt gépet és véletlenül elsütötte, aztán folytatta ezt, mert élvezte a kattogó hangot). A fotós büszkén, sajátjaként publikálta a képeket és emiatt indult el a komoly jogi herce-hurca. Eleinte még csak nyilatkozat háború szinten, majd bírósági perek egész sorozatává fajult a helyzet. A Techdirt blog, majd a Wikipédia kezdett igazán bekeményíteni. A közösségi szerkesztésű enciklopédia üzemeltetői szerint ugyanis a fotó szerzői jogai nem Slatert illetik meg, mert nem ő készítette a képet, hanem a majom. Így aztán közkincsnek (public domain) tekintve publikalták azt és máig így szerepel a Wikipédián – sajnos csak angol nyelvű szócikk létezik róla, amit magyarra eddig még nem fordított le senki sem.

Sokan foglaltak már állást a szokatlan jogi kérdésben, ami igazán érdekessé akkor vált, amikor egy újabb szervezet kezdett szerzőjogi trollkodásba. Ők nem csak elvitatták Slater szerzői jogait, hanem egyenesen jogsértéssel vádolták meg. A PETA állatjog-védő szervezet ugyanis úgy gondolja, a majmot illetik a kép szerzői jogai, sőt a fotóshoz a képből befolyt bevételek is. Nem csak egyszerűen vitatják a fotós cselekedeteit, hanem perbe is fogták, hogy megszerezzék a majomnak járó jogdíjakat. Állításuk szerint ők majd helyesen használják fel a majom érdekében.
A fotós végül már meg is egyezett volna a PETÁ-val, hogy a majomra fordítja a majom által készített képekből származó bevétel 25%-át, ám a bíróság ekkor már nem akarta ilyen könnyen elengedni az ügyet. Ha már bevonták őket, akkor meg akarták hozni a precedens értékű ítéletet.

Egész alakos majom szelfi
Fotó készítője: Naruto 9 éves hím makákó
Forrás: Wikipédia/David Slater

Az elég egyértelmű minden emberi törvénykönyv alapján, hogy a majmok és más állatok nem jogalanyai a szerzőjogi törvényeknek. Bizonyos törvények kiterjesztésére volt már példa, de a szerzői jogokat továbbra sem kell, sőt nem is lehet az állatokra, sőt tárgyakra és gépekre sem alkalmazni. Emiatt szerzői jogokat csak emberek szerezhetnek. A nagy kérdés tehát az, hogy egy ilyen furcsa helyzetben, amikor nem maga az ember fogja a gépet, de csak ő tud kezdeni valamit a képekkel, vajon kié is a szerzői jog?

A Wikipédia jogászai azzal érvelve tagadták meg a makákó szelfi törlését, hogy ha nem ember készíti a képet, akkor az közkinccsé válik. A Szegedi Tudományegyetem docense, Mezei Péter, mint azt a Szerzői Jog a XXI. században blogon és az Origo cikkében is kifejti, egyetért a Wikipédia jogászaival. Mivel a gép és a benne levő kártya is a fotósé, a képek hozzá kerülnek, így értékesíteni tudja őket és ezt meg is teheti – sőt ezt meg sem tilthatja neki senki. Viszont szerzői jogvédelem nem illeti meg és így szerzőjogi eszközökkel sem megelőzni, sem megakadályozni, vagy kártérítést szerezni nem tud érte, ha mások is használják, vagy akár értékesítik a kérdéses képet.

A fotós viszont arra hivatkozott, hogy a képet ugyan nem ő készítette, de övé a gép, ő vitte oda, ő állította be, ő tette lehetővé, hogy a majom hozzájusson és maradandót alkothasson vele. Ráadásul nem csak ő állta mindezek összes költségét is, hanem állítása szerint az is különleges erőfeszítéseket igényelt, hogy a majmok elkezdjenek kattogni a géppel, míg ő magára vonta a figyelmüket, hogy nyitva tartsák a szemüket, ne pislogjanak bele a képekbe. A fotós állítása szerint “ez nem tipikus makákó viselkedés, hanem a fotós részéről komoly ismeretekre, kitartásra, verejtékre és kínlódásra volt hozzá szükség”.
Ezeket figyelembe véve akár jogos is lehetne minimum társalkotónak, vagy inkább, az alkotás producerének tekinteni őt. Főleg mivel a tényleges alkotót ugye a törvény nem tekinti jogalanynak. Ez alapján a logika alapján a fotóst illetnék a jogok. Csakhogy ez a logika nem állja ki a jogi próbát. A fotózás magányos műfaj, így a szerzői jog nem értelmezi ebben az ágazatban sem az alkotó társ(ak), sem a közös alkotás fogalmát. A jogértelmezés szigorú: aki elkészíti a képet, az az alkotó. Ha pedig ez egy állat, akkor nem rendelkezik szerzői jogokkal. Ezzel a végkövetkeztetéssel zárta le az ügyet 2018. április 23-án az Amerikai Egyesült Államok 9. körzeti fellebbviteli bírósága.

Az Index cikke az igen komoly mélységekben és nagy jogi alapossággal végigvitt ügyet alaposan leegyszerűsítve úgy foglalja össze a bíróság állásfoglalását, hogy “Hagyják már békén őket az ilyen ügyekkel, mert nem akarnak ilyesmivel foglalkozni. Az állatoknak nincsenek szerzői jogaik, nem is perelhetnek miatta, kész, pont, vége.”

Mint azt az ítéletből a PetaPixel kiemeli, a bíróság nem csak a szerzőjogi kérdésben foglalt állást, hanem odacsapott az állatjogi aktivista szervezetnek is, amiért ebben az ügyben “barát helyett eszközként” akarták felhasználni a majmot. A szervezet ugyan még nem biztos, hogy folytatni fogja a pereskedést, viszont az ítéletet ezek után sem fogadják el. Ügyvédjük, Jeff Kerr azt nyilatkozta a Time-nak, hogy “Naruto-t kellene szerzőnek és jogtulajdonosnak tekinteni. Nem lenne szabad eltérő módon kezelni őt más szerzőktől, csak mert történetesen nem ember.”

A történet szomorú érdekessége, hogy a Guardian már egy éve arról írt, hogy a fotóst annyira megviselte anyagilag a sok jogi herce-hurca, hogy már a fotózással is felhagyott és azt fontolgatja, hogy kutyasétáltatásból fog megélni. A kép megjelenései után ugyanis egyáltalán nem kapott semmit – különösen a jogi viták óta. Így pedig még az utiköltséget is alig tudta kitermelni, nem hogy a megélhetését, vagy a felszerelését karbantartani, fejleszteni. Mint mondja, “Minden fotós büszke lenne rá, ha egy ilyen képet tudott volna csinálni. Ha a kép minden megjelenése után csak egy fontot kaptam volna, akkor valószínűleg most 40 millió font lenne a zsebemben és kényelmesen megélnék a bevételből, de nem így van. Tenisz oktatással foglalkozom, de már azon is törtem a fejem, hogy kutyákat fogok pénzért sétáltatni, mert még a jövedelem adóra sem telik.”
A per során az egyik eljáró bíró felvetette, hogy vajon a majom képes lenne-e bármilyen módon élvezni szerzői státuszát és hogy szenved-e valós hátrányt azáltal, hogy ezzel nem élhet. Az is felvetődött a tárgyaláson, hogy a szerzői jogok örökölhetőek, de vajon ezzel mit tudnának kezdeni Naruto utódai. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta a szerzői jogait védő fotós, hogy a lánya hét éves “Nem engedhetem meg magamnak, hogy kocsim legyen. Nincs fényképezőgépem, amit örökölhetne, ha holnap meghalnék. Ezt a szerzői jogot örökölné, de ugye ez is semmivé vált.”
Nem mintha a jogi érvelésben erre szükség lett volna, Slater egyébként biztos benne, hogy a képen nem is egy hím majom látható, mint a PETA állítja, hanem egy nőstény. Szerinte az állat kora sem egyezik a keresetben szereplővel. Ezek alapján őt eleve egy rossz majom nevében perelték…

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék