Ki se látszom az Úszó VB-ből

pedig már vége, de nem ereszt

Magyar verzió

Szinkronúszók a Városligetben
Szinkronúszó verseny a budapesti FINA Vizes VB Városligeti ideiglenes medencéjében 2017. július 16-án.
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Sokan kérdeztétek, hogy mi van a blogommal, meg velem. Mint már oly sokszor, most is alaposan elúsztam mindenféle teendőmmel, így a bloggal is. Ki se látszom a tennivalókból, melyek zömét még mindig az Úszó VB teszi ki. Annak ellenére, hogy már néhany napja vége, még mindig az Úszó VB köt le leginkább. Egyrészt ki kell hevenrem a két hetes, igen intenzív és meglehetősen fárasztó munkát. Másrészt le kell archiválnom a két hét alatt készült tetemes mennyiségű fotómat, ami szintén jelent némi kihívást.

Az elúszás mértékét szívesen szemléletném azzal, hogy ezt a pár mondatot és egy képet már egy-két hete próbálom kitenni – mióta az első ilyen képet elkészítettem ezen a VB-n. De az időhiányom ennél is sokkal nagyobb, mert már hetekkel a VB kezdete előtt is tele voltam témákkal, amikről írni akartam és a VB is naponta szolgált újabbakkal. Ezeket viszont még mindig nem győzöm megírni. Reméltem, hogy a VB vége után végre képes leszek visszatérni a blogoláshoz, de a jelek szerint még mindig nem…

Szinkronúszók a Városligetben
Szinkronúszó verseny a budapesti FINA Vizes VB Városligeti ideiglenes medencéjében 2017. július 16-án.
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Az egy másik kérdés, hogy kit érdekelnek majd a VB-vel kapcsolatos írások a VB után. Ez az egyik fő gond a mozgalmas időszakokkal: bővelkednek témákban, csak nincs időm megírni őket, aztán meg már aktualitásukat veszítik, mire lenne időm megírni. És hogy súlyosabb legyen a helyzet, egy idő után újra előkerülnek, én emlékszem, hogy valamikor meg akartam írni, de arra már rég nem emlékszem, hogy meg is tettem, vagy csak akartam. A blogon aztán nem találom őket és mire megírnám, addigra akkor meg már megint nincs rá időm.
Egy időben sokan mondták nekem, hogy nem értik, hogy győzöm a blogolást. Mára egyszerű lett a válasz: sehogy. De azért jól esik, hogy sokan irjátok és mondjátok, amikor találkozunk, hogy szoktátok olvasni a blogot. Én meg ilyenkor csak bocsánatot kérni tudok, hogy most épp nem nagyon írom. De azért remélhetőleg nem marad örökké ilyen hallgatag.

UI: Bár többnyire szinkronúszást fényképeztem a VB-n, azért nem csak ilyen képeim készültek, a címhez viszont mégis csak ezek illenek jobban, de valamikor majd teszek ki egy változatosabb válogatást…

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék