Megvédték szerzői jogaikat a szerb fotósok

sikerült megakadályozni a jogfosztó törvénymódosítást

Fotós tüntetés a szerb parlament előttFotó: UFOS

Fotós tüntetés a szerb parlament előtt
Fotó: UFOS

Komoly szakmai tiltakozást, sőt fotós tüntetést is kiváltott Szerbiában a szerzőjogi törvény legújabb módosítási tervezete. A kormánypárt által benyújtott tervezet végül olyan mértékben bukott meg, hogy még a javaslattevő Dusica Stojkovic sem szavazta meg az elfogadását (eléggé hasonló módon, mint nemrég az Európa Parlamentben a Reda jelentés módosított változata kapcsán kitört tiltakozás áradat közepette). A végső döntésben aligha csak a törvényalkotók belátásán múlt. Valószínűleg a heves szakmai tiltakozás is befolyásolta őket, aminek keretében több alkalommal is szerveztek tüntetéseket Belgrádban a tiltakozó fotósok. Ha a törvényalkotók nem torpantak volna meg a szavazáson, akkor valószínűleg Szerbiában is megnézhettük volna, hogyan néznek ki az újságok és weboldalak képek nélkül.

A tervezet elbukása előtt a Kamerades szakmai oldalon, a Reuters hírében és a PetaPixel cikkében is megjelent értelmezések szerint a módosítás teljesen eltörölte volna a fotók eddig automatikus szerzői jogvédelmét és a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseire bízta volna a fotók védelmét – de az számomra érthetetlen, hogy ezt hogyan is gondolták. A megjelent cikkek szerint a módosítás eltörölte volna minden elektronikus formában megjelenő fotó szerzőjogi védelmét.

Visszaéléseket tussolnának el
A fotósok érthető módon attól tartottak, hogy így még inkább szabad prédává válnának az alkotásaik, ez pedig a megélhetésüket sodorná veszélybe. Hasonlóan komoly veszélyt jelentett volna a törvénymódosítás a kép- és hírügynökségek megélhetésére és persze a sajtó hírversenyére is.
A sajtónak nyilatkozó fotósok azt állítják, hogy az amúgy is túlterhelt és gyakran korrupt szerb bíróságok eddig sem mindig megfelelően kezelték a képlopási ügyeket. A törvénymódosítással viszont a jogérvényesítés utolsó szalmaszálát is elveszítették volna, hiszen már joguk sem lett volna szerzőjogi pert indítani. Srdjan Ilic, a szerb UFOS szakmai szervezet elnöke úgy gondolja, hogy a tervezet mögött olyan média mogulok állhatnak, akiknek a kiadói hatalmas mennyiségű illegális képet használnak fel naponta. Elmondása szerint az érintett fotósok egy ideje sorra pereltek az ilyen jogsértésekért és minden egyes esetben nyertek. Szerinte emiatt kezdhettek lobbizni a politikusoknál.

Szerb fotósok tüntetése a parlament előttDragoljub Zamurovic (j) fotóriporter megsemmisíti képeit egy a szerb parlament előtt tartott tüntetésen, Belgrád, Szerbia, 2016. január 26.Fotó: Marko Djurica/ReutersTovábbi fotókért katt a képre!

Szerb fotósok tüntetése a parlament előtt
Dragoljub Zamurovic (j) fotóriporter médiamunkások gyűrűjében megsemmisíti képeit egy a szerb parlament előtt tartott tüntetésen, Belgrád, Szerbia, 2016. január 26.
Fotó: Marko Djurica/Reuters
További fotókért katt a képre!

Nem kell mindent védeni
A szerb Progresszív Párt azzal indokolta a tervezett módosítási javaslatot, hogy a szelfiknek és a naponta tucatjával készülő “hétköznapi” fotóknak felesleges szerzői jogvédelmet biztosítani.  Szerintük az ilyen képek készítése csupán mechanikai rutin folyamatok eredménye, amiket nem tekintenek alkotó tevékenységnek, ezért nem szükséges rájuk a szerzői jog védelmét kiterjeszteni sem. Érvelésük szerint a módosítással a valós értéket képviselő alkotásokat akarták volna elválasztani az értéktelen, kommersz képektől.
Ezt a nézetet Magyarországon és világszerte is többen osztják kisebb-nagyobb mértékben. Még jogászok körében is van, aki úgy gondolja, hogy sok tucatkép van, aminek nem kéne jogvédelmet élveznie. Leginkább persze a mindenféle alaptalan mentségekkel dobálózó jogsértők szeretnek ilyen nézeteket hirdetni, akik így akarják olcsóbban megúszni, hogy képekhez jussanak.
Viszont a jelenlegi szabályozásnál nehéz igazságosabban meghatározni, hogy melyik képre vonatkozzon a jogvédelem és melyikre ne. Hiszen ha a szabad versek és akár a legelvetemültebb művészeti performanszok és akár a falra hányt borsó is lehetnek jogvédett műalkotások, akkor miért ne lehetne ugyanúgy művészi értékű akár egy szelfi vagy bármilyen más fotó is?

Egyedi, eredeti jelleg
A jelenleg hatályos magyar szerzőjogi törvény az eredeti, egyedi jelleg követelményét támasztja bármilyen alkotás szerzői jogvédelmének feltételéül. A magyar (és nemzetközi) jogban sem ismeretlen gondolat, hogy egy sor olyan kép, aminek az elkészítéséhez nem szükséges, vagy akár nem is lehetséges alkotói döntés nem élvez szerzőjogi védelmet. Ezt a kört azonban a magyar jogalkalmazás igen szűken szabva határozza meg és az ennek való megfelelést szerzőjogi per esetén egy szakmai testület vizsgálja meg.

Nem EU konform
Szerbia nem tagja az EU-nak, így nem is kell a törvényeiknek harmonizálni az Európai Unióval. A nemzetközi egyezmények szabályozásával is csak, ha aláírták az erről szóló szerződéseket. Szerbia egyébként 2006-ban csatlakozott a szerzőjogi törvényeket harmonizáló Berni egyezményhez. (Bő nyolcvan évvel Magyarország után.)
Ugyanakkor, ha tényleg szeretnének EU tagságot szerezni, mint azt a legtöbb vezető politikusuk hangoztatja, akkor aligha jó ötlet távolodniuk az EU-s jogtól. Ráadásul, ha meg is tennék, akkor is kénytelenek lennének újra harmonizálni a törvényeiket egy esetleges EU csatlakozáskor. Így aztán nem csoda, hogy a törvénytervezet még akkor is elbukott volna a parlamenti vita során, hogyha a helyi fotósok tétlenül szemlélték volna a történéseket.

Amerika messze van
Az USA nem csak földrajzilag, hanem jogértelmezésileg is messze van Szerbiától és az EU-tól épp úgy, mint Magyarországtól. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy az amerikai jogalkalmazás egyre nagyobb erőbedobással dolgozik rajta, hogy épp az ilyen problémák miatt minél egyszerűbb és szinte automatikus, peren kívüli eljárásrendet dolgozzon ki a kisebb összegű jogsértések hatékony rendezésére. Vagyis Amerikában épphogy nem a jogvédelem enyhítésén ügyködnek a hivatalok, hanem kiszélesíteni próbálják az érdekérvényesítés lehetőségeit és egyúttal felgyorsítani az ügymenetet, hogy ezzel tehermentesítsék a bíróságokat és a szerzői jogaikban sértetteket is.

Forrásmegjelölés
Fontosnak érzem megjegyezni, hogy a bejegyzésben megjelenő első képet a szerb UFOS szakmai szervezet küldte át több más képpel együtt. Forrásmegjelölésként csak annyit írtak, hogy a szervezet nevét tüntessem fel. Sajnos külön kifejezett kérésemre sem árulták el a készítő nevét, mondván “abban maradtunk, hogy csak a szervezet neve jelenjen meg”. Így aztán nem tudom a forrásmegjelölés és az idézés szabályainak megfelelően feltüntetni a szerzőt, pedig én egy szakmai érdekképviselet esetében én ezt különösen fontosnak tartanám – pláne egy ilyen témában.
A szervezet által átküldött képek egyébként tökéletesen azonosnak tűnnek a Reuters oldalán Marko Djurica neve alatt megjelent képekkel, amit az UFOS által küldött képek metaadatai is megerősítenek…

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék