Tényleg nem lehet majd fotózni Európában?

nézzük meg alaposabban, miről is szól az aktuális felhajtás

Kínában trágyát reklámoznak a magyar parlament képévelForrás: 444

Kínában műtrágyát reklámoznak a magyar parlament képével
Ilyen példák járhatnak Jean-Marie Cavada és a panorámaszabadság korlátozását támogató képviselők fejében.
Forrás: 444

Újabb fotózási tilalom híre járta be a közelúltban a magyar és nemzetközi sajtót. Én is sok olvasói levelet kaptam a kérdésben, mert szeretnétek megtudni a véleményem, hiszen elég sokat foglalkozom a blogon szerzői– és személyiségi jogokkal.
Szerintem (megint) eltúlzottak a reakciók, viszont az biztos, hogy nem árthat tudatni a döntéshozókkal, hogy nem akarunk szigorúbb szabályozást. A hisztériakeltés viszont most sem jó másra, mint az olvasottság növelésére, ha közben te olvasóként nem jelzed az illetékeseknek, hogy nem értesz egyet azzal, ami készülődik.

Mi is a helyzet?
Nehéz erről a kérdésről érdemben (hát még röviden) nyilatkozni a tervezet pontos jogi szövegének ismerete nélkül. Márpedig a törvényjavaslat konkrét szövegével eddig sehol nem találkoztam (ugyanis még távolról sem törvényjavaslatról van szó, ez csak egy előkészítő dokumentum, ami kijelöli az év végére tervezett törvényalkotás irányait). Viszont még, ha ismernénk is a végleges törvények pontos szövegét (vagy hogy egyáltalán mennyi és hány féle javaslat is van az Európai Parlament előtt), egyelőre akkor is csak egy felvetésről van szó, amiről még tárgyalnia és szavaznia kell az Európai Parlamentnek, mielőtt bármi törvényi erőre emelkedhet belőle. A vitában és a szavazás során pedig még akármi kialakulhat egy törvényből – ahogy azt már számtalanszor láttuk Magyarországon is.

Szerintem éppen ezért felesleges megint olyan hangzatos címekkel kelteni a hangulatot, mint “Betiltják a fotózást Európában”, “Veszélyben a fotózás szabadsága” és hasonlók. Főleg, ha a riogatást aztán nem követi semmi érdemi lépés, csak puffog mindenki magában és téves információkat terjeszt minden fórumon. Az EP döntését az egyes országok képviselőinek szavazata alakítja. Ezért is fontos, hogy ne csak kommentekben és a Facebookon tiltakozzatok, ha nem tetszik az ötlet, hanem minél többen írjátok meg az EP képviselőiteknek, hogy ti ebből a szabályozásból nem kértek és lehessen szabadon fotózni.

Julia Reda álláspontja
(német, zöld párt)

“Kivételesen nagy igény van az emberek részéről arra, hogy kifejezhessék és megoszthassák tapasztalataikat, gondolataikat, akár írásban, akár képekben vagy dalokban. Elraktározzuk az utazásainkat és megőrizzük emlékeinket a hosszú téli napokra, vagy akár a következő generáció számára. A jogszabályok igyekeznek díjazni a szerzőket, ugyanakkor ösztönzik az alkotások megosztását. Ha ütköznek az érdekek, igyekeznek útmutatással szolgálni a kompromisszumos megoldáshoz.

A panorámaszabadság tulajdonképpen annak elismerése, hogy a közszféra valóban a közösség javát szolgálja. A középületek megérdemlik és meg is kapják a megfelelő védelmet a jogszabályok alapján, de ez a védelem addig terjed, ameddig a közérdek nem válik fontosabbá.

Annak érdekében, hogy a szerzői jogi szabályok jól használhatóak legyenek a gyakorlatban, többről kell szólniuk, mint az elkészült munkák védelme. Teret kell biztosítaniuk azok számára, akik megemlítik, ábrázolják, idézik, vagy kritizálják az eredeti művet. A panorámaszabadság is ezt célozza, több mint 500 millió európai alkotó érdekében.”

Jelentés a szerzői jogokról
Egyelőre csak anny tűnik biztosnak, hogy a EU parlamentben ülő zöld/kalóz párt részéről a német Julia Reda átfogó jelentése több szempontból is egyszerűsíteni próbálja a szerzői jogok kezelését Európa szerte. Szándékuk, hogy a felhasználók minél nagyobb szabadságot élvezhessenek a szerzői jog által védett tartalmak használata során. A kezdeményezés célja a felhasználók minél egyszerűbb hozzáférése, a szabályok minél nagyobb leegyszerűsítése és az egységes, EU szintű szabályozás. Ha már “nincsenek” határok az EU-n belül, akkor ne változzon országonként az sem, hogy hol hogyan kezelik a különféle szerzői jogokat. A jelentés olyan témakörökkel foglalkozik, mint a szabad Internetes linkelés, területi korlátozások megszűntetése, videó idézetek szabaddá tétele, alkotók védelme a kjogfosztó szerződésekkel szemben, ebook kölcsönzés lehetővé tétele, elektronikus könyvek ingyenes használati lehetősége az oktatásban, az alkotó halála utáni jogvédelem 70-ről 50 évre csökkentése, digitális másolásvédelem ne akadályozza a biztonsági mentések készítését. A többi mellett Reda eredeti jelentése kimondottan azt a javaslatot fogalmazza meg, hogy a panoráma szabadságaként (freedom of panorama) emlegetett fogalmat is kiterjesszék az EU minden országára, beleértve azokat is, ahol jelenleg az építmények és más közterületi alkotások szerzői jogvédelme korlátozza a szabad fotózást.

Jean-Marie Cavada álláspontja
(francia, liberális)

“A módosító javaslatom célja, hogy ellensúlyozza Julia Reda terveit a panorámaszabadság kiterjesztéséről minden tagállamra. Minden országnak megvan a joga, hogy döntsön a panorámaszabadságról a jogalkotás során és én azt javaslom, hogy ez maradjon is így.

Ha kereskedelmi célokra használjuk az alkotásokat, az visszaélésekhez vezet, aminek pedig a művészek és sokszor a felhasználók az áldozatai. Az úgynevezett Wikimédia az alkotók kárpótlása nélkül szeretné felhasználni a műveket, nem csak oktatási, hanem kereskedelmi célra is.  A Facebook a szerzők kárpótlását áthárítja a felhasználókra, mondván, hogy a felhasználási feltételekben szerepel, hogy a tartalom feltöltője felelős annak felhasználásáért.

Garantálnunk kell a felhasználók védelmét és pénzügyi kárpótlást kell biztosítanunk a művészek számára, ha Interneten közzéteszik a műveiket.”

Francia módosítás a szigorításért
Sokan összemosnak részleteket és Reda bűneként róják fel, hogy ő akarja “betiltani a szabad fotózást”. Pedig Reda jelentéséhez a francia Jean-Marie Cavada nyújtott be módosító indítványt, hogy amennyiben egységesítik a szabályozást, akkor a Franciaországban eddig élvezett jogaikat ne veszítsék el az építészek. Ő pont az ellenkezőjét javasolja, mint Reda, vagyis hogy az EU jelentős részében ismeretlen építészeti jogvédelmet terjesszék ki a többi országra is (bár a keretesben olvasható nyilatkozata szerint azzal is beéri, ha sikerül megakadályozni az EU szintű egységesítést és továbbra is minden ország maga döntheti majd el, hogy legyen-e náluk panoráma szabadság, vagy sem). Reda az alább, a bejegyzés végén látható videóban túlhaladott és idejétmúlt gyakorlatnak nevezi a Francia javaslatot. Szerinte annak az Internet mai világában már semmi keresnivalója nincs és nagyon sajnálja, hogy bekerülhetett a tervezetbe, de reméli, hogy a plenáris ülésen sikerül majd eltávolítani a határozatból.

Meine Panorama, Meine Freiheit

Meine Panorama, Meine Freiheit

A két javaslat tehát szöges ellentétben áll egymással és egyelőre teljesen bizonytalan, hogy melyik álláspont nyer majd a parlamenti végszavazáson. Mielőtt még itt is elharapózna a politikai sárdobálás, mint a legtöbb oldalon, fontosnak érzem hozzátenni, hogy nem csak a módosítót benyújtó liberális frakció szavazta meg az eredeti indítvány kiforgatását. A konzervatív Néppárt és az Európai Parlament Szociáldemokrata pártjának képviselői is támogatták a módosítást, ami kihúzta a tervezetből az általános panorámaszabadságot. Érdekes, hogy minden más pontban sikerült konszenzusra jutni, csak a fotózás kérdése okoz továbbra is konfliktust. Ugyanakkor Reda azt írja honlapján, hogy idő közben egyre több politikus kezd kihátrálni a módosítás mögül. Még Cavalda pártja is az eredeti kezdeményezést támogatja, sőt párttársai közösségimédia kampányt indítottak a panorámaszabadság megvédésére, így van remény, hogy a korlátozó kezdeményezés elbukik majd. Persze Cavalda továbbra is kitart álláspontja mellett és az európai jogkezelő szervek is arra buzdítják a képviselőket Brüsszelben, hogy szabják gátját a panorámaszabadság kiterjesztésére tett kísérletnek.

Forrás: Wikipédia

Panorámaszabadság Európában
Nagyításhoz katt a képre!
Forrás: Wikipédia

Jogalkotási szempontból azt kell mérlegelnie az EP-nek, hogy vajon kinek az érdekei, jogai és szabadsága csorbul jobban a változtatástól. Egyik oldalon azok az építészek állnak, akiknek a szerzői jogai eddig egyes országokban komolyabb védelmet élveztek. Más országokban dolgozó kollégáik jogai biztosan nem csorbulnának, ha eddigi jogvédelmük megerősödne. Utóbbiak viszont akkor sem veszítenének semmit, ha a máshol szokásos enyhébb építészeti jogvédelmet terjesztenék ki egész Európára. A vita legsarkalatosabb kérdése, hogy vajon mennyire szükséges a közterületen álló alkotások ilyen szigorú védelme. Az is izgalmas kérdés, hogy maguk az érintettek vajon mennyire tartanak erre igényt? Erre a kérdésre a Royal Institute of British Architects már meg is adta a választa Telegraph hasábjain: az angol építészek szerint ez a kezdeményezés rossz irányba terelné a közterek és építészet diskurzusát, ezrét ők az Angliában jelenleg élő panorámaszabadságot támogatják. Elvégre ők jellemzően nem az épületekről készült felvételek jogdíjaiból élnek, és aligha fog ez a jövőben jelentős bevételt jelenteni nekik – legalábbis Reda ezzel érvel a módosítás ellen. Mint honlapján írja egyébként a kialakult helyzetért nem valami álságos összeesküvés a felelős, hanem az, hogy a panorámaszabadság elterjesztését célzó módsoításokat azért vétózták meg, mert képviselőtársai azt hiszik, hogy ezzel fontos szerzői jogokat védenek meg. Reda szerint kollégái lépésében az tükröződik, hogy egyszerűen nem értik a jelen társadalmi folyamatait és az Internet világát.
A probléma másik oldalon ugyanakkor a fotósok és filmesek tömegei (Reda becslése szerint mintegy 500 millióan) állhatnak, akiknek a jelenlegi szabadságát jelentősen korlátozhatná, ha engedélykötelessé válna az épületek fotózása. Ha nem is lehetetlen, de sok esetben életszerűtlen, mindenképpen nehézkes és igen eltúlzottan bürokratikus megközelítés volna mindig engedélyekért rohangálnia mindenkinek, amikor közterületen álló épületeket, vagy szobrokat akar lefényképezni. Ráadásul maguk az illetékes szervek sem biztos, hogy győznék a kérelmeknek akár csak a fogadását, nemhogy azok érdemi elbírlását és megválaszolását.

A világ sem sokkal egységesebb, mint EurópaNagyításhoz katt a képre!

A világ sem sokkal egységesebb, mint Európa
Nagyításhoz katt a képre!
Forrás: Wikipédia

Kiket érintene a korlátozás?
A legtöbb hír, ha említi, akkor sem hangsúlyozza ki, sőt sokan egyenesen figyelmen kívül hagyják, hogy a tervezet csak az üzleti célra készült, vagy arra használt fotókra vonatkozik. A módosítást jegyző Jean-Marie Cavada is kifejezetten az üzleti felhasználásokról beszél felvetése kapcsán mind az EP közleményében, mind saját honlapján. Ez pedig jelentősen lecsökkentheti azt a kört, akiknek a jogai sérülnek.

Mi számít üzleti felhasználásnak?
Sok esetben nehezen értelmezhető, hogy mi számít üzleti célnak. Itt megint csak előkerül az a probléma, hogy nem ismerjük a törvénytervezet pontos szövegét, amit a végleges törvénybe írnának és hogy ahhoz milyen definíciók társulnak. Egyesek úgy értelmezik, hogy az esküvői, vagy sajtófotó is üzleti felhasználás, mivel a kép készítője pénzt kap a fotóért. Sőt van, aki szerint már egy privát Facebook profilra feltölteni is üzleti felhasználás egy fotót, mivel a Facebook üzleti szolgáltatás keretében jeleníti meg a képeket másoknak, illetve sok közösségi oldal, így a Wikipédia is megköveteli, hogy bármilyen célra (így üzlet megjelenésekhez is) felhasználhatóak legyenek a hozzájuk feltöltött képek.
Az üzleti (commercial) felhasználás alatt általában inkább kifejezetten azt szokás érteni, ha a kép megjelenése közvetlenül termel pénzt (reklámfotó, hírdetési plakát, banner, stb.) A magán felhasználás (leginkább számonkérhetetlensége miatt), a sajtó és művészet pedig (a szólásszabadság gyakorlása miatt) általában külön kivételeket szokott élvezni az ilyen jogértelmezések alól. Az biztos, hogy nem ártana, ha ezeket a fogalmakat is pontosan definiálnák a készülő törvényben, hogy egyértelműbb legyen, hogyan is kell értelmezni azokat – nem csak ebben a helyzetben. Minden esetre ez is a konkrét, véglegesen elfogadott jogi szöveg függvényében válik csak érdemben értelmezhetővé és megvitathatóvá.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról:

68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.”

Ellenérvek górcső alatt
A hírek szerint azt a szabályozást akarják majd az EU egészén bevezetni, ami egy sor országban (Franciaország, Belgium, Olaszország, Görögország, Luxemburg, Ukrajna és Fehéroroszország)  eddig is élt és mégis elég sokan annyira szabadon fényképeztek ezeken a helyeken, hogy mostanáig azt sem tudták, hogy a fotográfiai armageddon miatt őket ott épp teljesen ellehetetlenítik. A Magyar Fotóművészek Szövetségének petíciója úgy fogalmaz “Ha múltban is ilyen korlátozó szabályok lettek volna, az európai fotográfia megteremtői ésmesterei, mint például Henri Carter-Bresson, Robert Doisneau, André Kertész, Brassaï művei ma nem léteznének és nem képeznék a csodálatos európai fotóművészet alapjait.” Csakhogy a fent nevezett fotográfusok mindegyike legalább részben abban a Franciaországban élt és alkotott, ahol eddig is ez a szigorú szabályozás élt és a törvényi szigor mégsem ölte meg a művészetüket. Sem az ott élő fotósokkal, sem az odalátogató többmillió turistával, sajtó, esküvő és egyéb üzleti céllal fotózóval szemben nem volt soha olyan hatalmas jogi hadjárat, amivel most mindenki riogat. Ismert néhány kirívó eset, amikor egyik-másik intézmény megreklamált egy-egy üzleti felhasználású képet. Viszont tömeges perekről emiatt ugyanúgy nem tudunk, mint ahogy a magyar PTK bevezetése sem indította el azt a tömeges pereskedést, amivel a sajtó és a fotósok ugyanígy riogattak nemrég.

A MAFOSZ petíciója

A MAFOSZ petíciója
Nagyításhoz katt a képre!

Akik pedig reklámokhoz, prospektushoz, stock fotó ügynökségeknek, vagy egyéb üzleti célra készítettek fényképeket, azoktól a szükséges beleegyező nyilatkozatok (property release) meglétét eddig is megkövetelték (nem csak a jogtulajdonosok és a helyi törvények, hanem a saját magukat mindenki mással szemben bebiztosítani kívánó) ügynökségek. Így számukra eddig sem volt ismeretlen ez a szabályozás, még ha nem is Franciaországban éltek és dolgoztak. Egyébként ugyanúgy szükséges ilyen engedély minden felismerhető brand vagy márkajelzés esetén is, hiszen egy üzleti célra használt képen csak akkor szerepelhet bármilyen jogvédett arculati elem, ha annak jogtulajdonosa hozzájárult ahhoz. Nem véletlen, hogy a legtöbb filmben és reklámfotón nem látszik (leretusálják és/vagy leragasztják) a számítógépek, fényképezőgépek és egyéb termékek márkajelzését – kivéve, ha fizettek érte, hogy azt hirdessék.

Csúsztatások és pontatlanságok
A legtöbb sajtó cikk persze ugyanúgy nem riad vissza olyan csúsztatásoktól, mint a Wikipédia írása és a fent említett petíció sem, hogy ezzel a törvénymódosítással a műemlékek dokumentálása is meghiúsulna Európa szerte. Pedig azt az alaptételt minden szerzői joggal foglalkozónak illene ismernie, hogy a jogvédelem a szerző (épületek esetében a tervező) halálát követő 70 év után megszűnik – ráadásul a folyamatban levő reform ezt az időt is lerövidítené 50 évre. A műemlékek zömére tehát eleve nem is vonatkozhatna a szigorítás. Az pedig mégösszetettebb problémakör, hogy egyes képeken a jogvédett épület a téma, vagy az csak a táj része a háttérben és ehhez mérten vajon kell-e engedély a fotóhoz, vagy sem.
A Wikipédia azt is bedobta, hogy az eddig közzétett képeket is le kellene szedniük a törvénymódosítás után. Pedig nyilván most is egy csomó olyan kép megtalálható az oldalukon, amik elkészítéséhez és publikálásához eddig is engedély kellett. Tehát vagy eddig se zavartatták magukat a törvények megszegése miatt, vagy eddig is lehetett gondoskodni az engedélyekről. Ilyen például az Eiffel-tornyot éjszakai díszkivilágításában ábrázoló fotó is. Ha a szigorúbb szabályozást alkalmazó országokban eddig is elkészülhettek és felkerülhettek a netre ezek a fotók, akkor miért is állítják, hogy a jövőben ugyanezt a szabályozást más országokra kiterjesztve már nem lehet majd betartani?

A Change.org aláírásgyűjtéseKatt a képre, hogy te is csatlakozz!

A Change.org aláírásgyűjtése
Csatlakozáshoz katt a képre!

Tiltakozzunk, ne hagyjuk!
Abban persze maximálisan egyetértek minden tiltakozóval, hogy a fotósoknak sokkal egyszerűbb és kényelmesebb volna, ha nem kellene engedélyeket kérni. Pláne, hogy Európa jelentős részében, köztük Magyarországon eddig sem kellett. Jó volna, ha senki nem szólna bele, hogy mikor és hol (na meg kiket és hogyan) fotózunk és hogy ezeket a képeket mire használjuk fel. Az pedig még fontosabb volna, hogy a törvénykezés egyértelmű és minél könnyebben kezelhető helyzeteket teremtsen és jogbiztonságban élhessünk, ne kelljen minden fénykép elkészítésekor egy jogi szakértőkből álló bizottságot összehívni, hogy vajon a kép elkészíthető-e külön engedélyeztetés nélkül. Ezért aztán mindenkinek sokkal jobb lenne, ha eredeti formájában, a panorámaszabadságot kiterjesztő és nem azt korlátozó rendelkezésekkel fogadná el az EP a reformtervezetet.

Minden esetre, ha csak egy kicsit is foglalkoztat a fotózás szabadsága, hiszel a demokráciában, nem csak duzzogni akarsz, hanem eredményt elérni is azzal, hogy van véleményed, akkor légy te a hiányzó hős és tudasd a lakhelyed szerint illetékes EP képviselőkkel, hogy mit szeretnél! Ne (csak) a közösségi, illetve híroldalakon és blogokon kommentelve hallasd a hangod!

Több féle Facebook csoport, petíció és aláírásgyűjtés is indult a témában. Érdemes lehet valamelyikhez, vagy akár mindhez is csatlakoznod. Viszont szerintem mindenképpen az a legcélravezetőbb, ha közvetlenül az EP képviselőd hivatalának küldesz üzenetet. Ezek az üzenetek ugyanis biztosan nagyobb eséllyel oda érnek célba, ahol talán minden egyes vélemény számít, míg az ilyen csoportos kezdeményezéseket egyáltalán nem biztos, hogy bárhol olyan súlyozással veszik majd figyelembe, mint ahányan aláírtak egy-egy petíciót.

Julia Reda sajtótájékoztatója:

Kiegészítés: A bejegyzésem után megjelent HVG cikk nyomán a Szerzői jog a XXI. században blog is írt a Reda jelentésről Tényleg a panorámaszabadság lenne a lényeg? címmel. Legfontosabb gondolatként azt idézném a szerző Dr. Mezei Pétertől, hogy “Enyhén szólva is túlreagálásnak érzem, amit a kommentekben olvasok. A Reda-jelentés sem csak a panorámaszabadságról szólt. Számos olyan eleme van, amelyek SOKKAL fontosabbak annál, hogy a kifejezetten ÜZLETI CÉLÚ felhasználások esetén engedélyhez kötnék az egyébként JOGVÉDETT épületek fotózását.”

Az EP leszavazta a jelentés panorámaszabadság korlátozásáról szóló 46. pontját. “A Parlament hallgatott az európaiakra, és elutasította a köztereken való fényképezés korlátozását. Ez a döntés az állásfoglalás lényegét testesíti meg: a Bizottság reformjavaslatának tisztában kell lennie, mennyire fontosak a szabály alóli kivételek, amelyek mozgásteret hagynak az alkotóknak, jogi biztonságot adnak a felhasználóknak, és mindenki számára elérhetővé teszik a kultúrát és a tudást” – idézi az erdeti jelentést beterjesztő Julia Redát az EP közleménye. Ugyanakkor a közlemény azt írja, hogy “marad az eredetileg is érvényben lévő uniós szerzői jogi szabályzás, azaz a tagállamok dönthetik el, hogy nemzeti jogrendjükbe beveszik-e a panorámaszabadságot”. Ezek alapján a panorámaszabadság eredeti javaslatban szereplő kiterjesztését minden országra sikerült megfúrnia a francia módosító indítványnak. Csupán annak örülhetünk, hogy rosszabb nem lesz a helyzet Európa többi részén, viszont ahol eddig korlátozott volt a panorámaszabadság, ott továbbra sem javul majd a helyzet.

Ha már annyian panorámaszabadság-harcot hirdettek, akkor felvetődik a kérdés, hogy tényleg beszélhetünk elsöprő győzelemről?

Felvételek a jelentésről szóló EP ülésről:

Újabb kiegészítés: A Szerzői jog a XXI. Században szakmai blogon Dr. Mezei Péter jogász, a Szegedi Egyetem Docense 2015. november 23-án közzétette az Infokommunikáció és Jog című folyóirat Első oldal rovatában publikált írását a Reda Jelentéssel és annak visszhangjával kapcsolatban. Érdemes elolvasni.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék