A fényképezőgép gyártók nagy WiFi kitolása

évek óta nem kínálnak jó vezeték nélküli megoldásokat

Vezetéknélküli fotózás 2004-2015Ennyi változás történt tíz év alatt

Vezetéknélküli fotózás 2004-2015
Ennyi változás történt tíz év alatt

Évek óta egyre kínzóbb kérdés, hogy miért nincs még minden fényképezőgépben WiFi? Vannak mindenféle megoldások és kakukktojásként akad néhány WiFi képes DSLR is. Az általános trend mégis egy évtiezede változatlan: a fényképezőgépekben nincsen WiFi csak drága kiegészítővel. Nade azok is milyenek?

Így a XXI. század elején lassan már az a furcsa, hogy a mikró és a tűzhely még nem kérdezi meg a WiFi kódot. Még a filléres gyerekjátékokat is lehet WiFi-n távvezérelni. Villanykörtét és golyóstollat is gyártanak beépített wifivel, hogy mindenféle eszközeinket hálózatban, vagy akár felhőkkel használhassuk, mert ma már minden így működik. Napról-napra egyre szánalmasabbá válik, hogy a fényképezőgépek kivételnek számítanak, miközben a gyártók fokozódó kétségbeeséssel nézik tétlenül, hogy a mobiltelefonok egyre jobban kiszorítják a fényképezőgépeket a piacról. Közben a WiFi kapcsolatra képes fényképezőgépet még mindig újdonságnak számító újdonságként, de méginkább feláras extraként akarják eladni.

Kíváncsi volnék a fényképezőgépgyártók döntéshozói mit szólnának hozzá, ha az ő munkára használt laptopjaikban, tabletjeikben és okostelefonjaikban sem lenne beépített WiFi és ugyanúgy bonyolult és kényelmetlen külső eszközökkel kellene bajlódniuk, mint az ő termékeiket használó fotósoknak. Az informatikában szerencsére már évekkel ezelőtt megoldódott ez a probléma. Ma már csak a fényképezőgépgyártók kullognak lemaradva, miközben indokolatlanul elavult és körülményes megoldásokat kínálnak – igen komoly felárért.
Volt idő, amikor még azt mondtam volna, hogy az is elfogadható, ha nincs gyárilag beépítve a gépekbe a WiFi adó, szerelje be felárért a márkaszerviz, vagy legyen külön WiFi képes modell drágábban. De ma már nem csak minden okostelefonban, laptopban, tabletben van gyárilag (és felár nélkül – kvázi ingyen) WiFi képesség. Ma már okos tévék, okos órák, okos szemüvegek, okos tollak és okos villanykörték vesznek minket körül.

Profi vagy amatőr funkció?
A fényképezőgép gyártók időről-időre előállnak újdonságokkal ezen a téren. Viszont jellemzően amatőr igényként kezelik a beépített WiFi képességet. Legalábbis erre enged következtetni, hogy amatőröknek szánt gépekben inkább megtalálható funkció, mint a profi gépekben. Pedig a profiknak éppúgy – sőt még inkább – szükségük lehet és volna is a képek gyors és hatékony elküldésére. Ha csak a kábelezés és kártyaolvasó használat nélküli számítógépre töltéshez használja valaki, már azzal is időt és hurcolandó eszközök számát amortizációját spórolhatja meg. Ha pedig arra gondolunk, hogy a WiFi-vel közvetlenül egy szerkesztőségi szerverre küldhetők a képek, ahol rögtön dolgozhatnak vele, akkor egyértelmű hatékonyság növekedést jelent a munkában. Elvégre pont ezekkel az érvekkel próbálják meg a gyártók eladni a profi gépekhez készült WiFis megoldásaikat, amiket persze egy olcsóbb fényképezőgép áráért és külön eszközként akarnak eladni. Mintha a gyártók tudomást sem vennének róla, hogyan alakult át a fotók kezelése és használata, szinte teljesen függetlenül attól, hogy profi újságíró, természetfotós, esküvőfotós, portréfotós, hobbifotós vagy akár turista valaki.

Fényképezőgép gyártók vezetéknélküli fájlküldő eszközeiCanon WFT-7 (B), Nikon WT-4 (K) és Nikon UT-1re szerelt WT-5 (J)Montázs (méretarány nem teljesen pontos)

Fényképezőgép gyártók vezetéknélküli eszközei
Canon WFT-7, Nikon WT-4 és Nikon UT-1re szerelt WT-5
Termékfotó montázs (méretarány nem teljesen pontos)

A gyártók megoldásai
Ma már szinte minden gyártó (a profik számára jelentős két nagy biztosan) kínál gyári wifis fájlküldő megoldást a fényképezőgépeihez. Ezek törzsfejlődése viszont elég furcsa, zavaros sőt már már kínos. Az érthető, hogy a sok évvel ezelőtti, úttörőnek nevezhető eszközök még csak a profi gépekkel működtek és inkább emlékeztettek egy CB rádióra, mint a fénykepezőgép tartozékára (lásd az első képen a 2004-ben megjelent WFT-E1). Az már sokkal cikibb a gyártóknak és kényelmetlenebb a felhasználóknak, hogy ugyanezek a gyártók egy évtizeddel később is csak hébe-hóba hoznak ki ennél kisebb és emiatt sokrétűbben éskönnyebben használható tartozékot. Ráadásul volt nemrég némi visszalépés is. Hiába volt ugyanis 1-2 kompaktabb megoldás, a legújabb gépekhez ma éppúgy egy CB rádió méretű és a géphez vezetékkel csatlakozó megoldást kínálnak, mint 10 éve.
Ezeknek a kábellel csatlakozó dobozoknak még létezne is különféle harmadik gyártóktól származó változata. Csakhogy ezek használata ugyanolyan körülményes, ráadásul az olcsóbb változatok megbízhatósága is az árral arányosan alakul.

Markolatba épített WiFi és LAN modul

Markolatba épített WiFi és LAN modul

Markolatban kompakt (volt)
Az EOS 5D mark II-höz és a 7D-hez a Canon bemutatta a “CB rádió jellegű”, vezetékkel csatlakoztatható WiFis eszköz kompaktabb valtozatát. Ez egy WiFis portré markolat, ami a hagyományos markolathoz hasonlóan jobb fogást biztosít a gépnek, de a függőleges tartáshoz kialakított kezelőszervek mellett egyúttal WiFi, vagy akár vezetékes hálózati kapcsolatra is képessé teszi a fénykepezőgépet. A legnagyobb előnye viszont, hogy a fényképezőgép és a markolat közti közvetlen csatlakozást használ. Így nem szükséges külön kábelezni, szerelni, a markolattal egységet alkotó gép részeként viselkedik a WiFi.

A régi és új "vezeték nélküli" megoldás 5D-hez

A régi és új “vezeték nélküli” megoldás 5D-hez

A mostanában megjelenő újabb modellekhez viszont már egyáltalán nem készül ilyen WiFi-s markolat. Csak a kábelezés marad  egyedüli megoldásként. Ha pedig valaki markolattal akarja használni a gépet, akkor a markolaton kívül még egy külön dobozként kell a gépre szerelnie a WiFi eszközt, ami kábellel csatlakozik a fényképezőgépbe. (A D200-hoz még a Nikonnak is volt ilyen markolatba épített – bár külső kábellel is csatlakozó – megoldása. Azóta náluk is eltűnt a markolatba épített WiFi.)

A profi gépek külső WiFi-je egészen kicsiViszont nem kompatibilis más géppel

A profi gépek külső WiFi-je egészen kicsi
Viszont nem kompatibilis más géppel

Létezik kisebb méretben is
A termékpaletta csúcsán álló profi gépekhez ma már eljutottunk oda, hogy van egy gyufásdoboznyi wifi adó, amit elég a gép oldalába dugni, menettel rögzíteni és már működik is a WiFi kapcsolat. Mivel a LAN csatlakozót az 1DX és a D4 (és a D4s) esetében már közvetlenül a gép oldalába építették, a WiFi egység még kisebb lehetett, mint a korábbi verzió. Ez már akár szinte megoldást is jelenthetne a profik számára, csak nem minden géphez létezik ilyen kicsi WiFi modul és még ezek sem minden helyzetben igazán jól használhatók. Ráadásul ezek a kis méretű WiFi egységek csak egy-egy típussal kompatibilisek, így a gép cseréjénél az igen drága kiegészítőt is cserélni kell.

A WFT-E2 sem volt túl nagyFotó: Kanin Photographer

Már a WFT-E2 is viszonylag kicsi volt
Fotó: Kanin Photographer

A legtöbb fényképezőgép modellel kompatibiis kis méretű WiFi alighanem a 2007-ben bemutatott Canon WFT-E2 volt, ami az akkor még két külön gépcsaládként létezett 1D és 1Ds mark III-hoz jelent meg, de ugyanúgy használható az 1D mark IV-el is. Ezt váltotta le a ma kizárólag az 1DX által használt, kisebb méretű WFT-E6.

A legkisebb megoldás a Nikon WU-1A

A legkisebb külső WiFi eszköz a Nikon WU-1A

A Nikon csúcsgépe mellett némelyik belépő szintű gépéhez is gyárt kis méretű (sőt olcsóbban elérhető) WiFi modult. Viszont ezek ugyanúgy kiállnak a gép oldalából és menetes kapcsolat híján mégkevésbé rögzíthetők a géphez, így mégkönnyebben sérülnek és elvesznek, mint a profi gépekhez készült megoldás.

Kis méretű WiFi modul nagy méretű adapterrelVezetékkel csatlakozó vezetéknélküli eszközök

Kis méretű WiFi modul nagy méretű adapterrel
Vezetékkel csatlakozó vezetéknélküli eszközök

Nemrég a Nikon előállt egy teljesen példátlan megoldással. A korábban már említett CB rádió jellegű vezetéknélküli jeladón mellett/helyett bemutattak egy vakura emlékeztető UT-1 jelzésű eszközt. Ez magában nem rendelkezik WiFi képességekkel, csak USB és LAN csatlakozás van rajta, de aki megveszi mellé a D4 oldalába rözgíthető WT-5 jeladót, az így együtt tudja őket vezeték nélküli fájlküldésre használni – mármint akkor, ha egy USB kábellel összekötötte a szerkezetet a fényképezőgéppel.

Sérülékeny és drága
A legnagyobb gond ezekkel a kábellel csatlakozó, vagy akár a gépből éppen csak kiálló eszközökkel, hogy egy külső (és igen drága) kütyü kell a WiFi használatához. Még ha az igen magas árra csak legyintenének is a profik, hogy az nem számít (pedig nagyon is számít abban a világban, ahol komplett fotórovatokat építenek le mondván majd az újságírók fotóznak helyettük iPhone-al és a még meglévő fotórovatok költségvetését is folyamatosan nyirbálják, mondván nem kellenek olyan drága fényképezőgépek). A fő probléma, hogy ami kiáll a fényképezőgépből, az sokszor útban van, beakadhat és letörhet, ha ez megtörténik, akkor meg javíttatni kell és az további költség és főleg kiesés a munkából. Bármilyen kicsi is legyen az a kiálló szerkezet, munka közben Murphy is dolgozik és ami beleakadhat, sérülhet, elromolhat, elveszhet, az meg is fogja tenni ezek valamelyikét. Márpedig, amikor a legkritikusabb tud lenni a gyors képküldés (legyen az tüntetés, háború vagy akár csak egy mozgalmas sportesemény), akkor a fotós a legkevésbé sem tud arra odafigyelni, hogy a nagy kapkodásban nehogy véletlenül valami érje a gépéből kiálló drága WiFi kiegészítőt…

A WiFi modul elfér egy SD kártyában is - Fotó: Caroline/Flickr

A WiFi modul elfér egy SD kártyában is
Fotó: Caroline/Flickr

Elfér egy SD kártyában is
Évek óta kaphatók a wifi adóval felszerelt Eye-fi kártyák is, amik bármelyik fényképezőgépet képesek volnának egy könnyed mozdulattal WiFi kapcsolattal felruházni. Sok szerkesztőségben használják is a gyári megoldásnál jóval olcsóbb alternatívaként. Viszont ez kevésbé megbízható, kisebb hatótávolságú és rosszabb sebességű megoldást jelent. Mindezek mellé felhasználóbarátnak sem nevezhető, hogy egy webes felületen kell a kártya beállításait kezelni, mert a fényképezőgépgyártó nyilván nem ad erre megoldást és mikor utoljára próbáltam, az okostelefon alkalmazás is csak a beállítási lehetőségek kisebb részét engedte módosítani.

Compact Flash Type I és Type IIFotó: Trusted Reviews

Compact Flash Type I és Type II
Fotó: Trusted Reviews

A legnagyobb gond viszont az Eye-fivel, hogy nem minden géppel használható. Valamiért ugyanis csak SD kártya kivitelben létezik. A profi gépek többsége viszont egyre inkább kezd mostohán bánni az SD kártyával (pedig minden más eszközben, így a laptopokban is csak ehhez van olvasó) és SD kártya helyett a CF kártyát favorizálják a gyártók. Különféle SD-CF adapterekkel áthidalható a kompatibilitási kérdés, csakhogy ezek az adapterek általában tovább lassítják az adatkapcsolatot és egy újabb hibalehetőséget iktatnak be a rendszerbe. Ráadásul az SD-CF adapterek általában a vastagabb CF Type II méretben készülnek, így azokba a fényképezőgépekbe bele sem férnek, amiknek az aljzata csak a vékonyabb, CF Type I méretű kártyákat fogadja.

Ez van a különböző WiFi eszközök belsejébenCanon WFT-E2, Eye-fi kártya és Nikon WT-4Röntgen fotó: Szabó Mihály

Ez van a WiFi eszközök belsejében
Canon WFT-E2, Eye-fi és Nikon WT-4
Röntgen fotó: Szabó Mihály

Technikai magyarázat
Legfőbb érvként az szokott felvetődni, hogy biztos azért nem kerül be a profi gépeken belülre a WiFi adó, mert az ütésálló fém váz leárnyékolná a rádió jeleket. Ez az érv logikusnak tűnhet, de a tervezőknek valahogy az aluminium házas laptopoknál, telefonoknál és tableteknél is sikerül megoldani ezt a problémát. Ami viszont egyértelműen cáfolja ezt az elméletet, hogy az Eye-fi kártyák működnek a fémvázas profi fényképezőgépekben is. Lehet, hogy a hatótávolságukat, vagy jelerősségüket korlátozza a fém váz, aminek a belsejébe kerülnek. Talán a fém váz nélkül nagyobb távolságról, vagy gyorsabban működne a WiFi kapcsolatuk. De arra, amire a legtöbben használják a WiFi-t a fényképezőgépükkel, hogy a mellette tartott telefonra átkerüljenek a képek és tovább tudják küldeni (esetleg előtte még meg is szerkesszék azokat), arra pont elég így is. Tehát kijelenthetjük, hogy technológiai akadálya nem volna beépíteni a WiFi, csak akarniuk kellene a gyártóknak. Lehet, hogy egy ilyen gyenge, kis hatótávolságú, korlátozott sebességű WiFi nem mindenkinek felelne meg. Számukra még mindig ott lehetne a külön megvásárolható WiFi markolat, gyufásdoboz méretű adó, vagy kábelen a gépre köthető CB rádió méretű WiFi egység, amiben egy jóval nagyobb és erősebb antenna, önálló akku és még ki tudja, milyen egyéb teljesítmény növelő tényezők vannak. Viszont az általános igényeket (hogy kicsi legyen, mindig kéznél legyen a géppel és ne akadjon bele semmibe) ma a gyártók még csak meg sem próbálják kielégíteni.

Ritka, mint a fehér hollóNem sok fényképezőgépbe került beépített WiFi

Beépítve ritka, mint a fehér holló
Nem sok fényképezőgépbe került beépített WiFi

Létezik beépített WiFi is
Sokév várakozás után ma már vannak olyan fényképezőgépek is, amikbe alapból beépítették a wifi adó-vevőt. Mint már írtam, sem az ára, sem a mérete nem akadályozná, hogy minden gépbe bekerülhessen. Mégis csak néhány fényképezőgépbe került eddig bele – ráadásul rendre pont a kisebb méretű és árú, inkább amatőr piacra tervezettekbe.
Valamivel a GoPro és más gyártók akciókamerái után a 6D-ben (és a 70D-ben) is megjelent. Sokan reméltük, hogy ezzel végre egy trend indult el a fényképezőgépgyártóknál. Sajnos azonban már a 7D mark II-ből is kihagyták a beépített WiFi-t, így a Canon trend helyett inkább csak egy kivételt szült a beépített WiFi-vel. A Nikonnál mintha valamivel jobb lenne a helyzet ezen a téren. A D750 és több alacsony kategóriás DSLR (pl. D5300, D5500, 7200, stb.) is kapott beépített WiFi-t, de az általános elterjedéséről még mindig nem beszélhetünk, pedig ennek ma már nem újításnak  és különlegességnek kellene számítania.
A két profik által hagyományosan használt gyártón kívül más gyártók fényképezőgépeivel nem igazán foglalkozom, így azt sem követem, hogy miket jelentenek be, de úgy tudom, hogy a beépített WiFi más DSLR-eiben is csak itt-ott tűnt eddig fel, azt egyik gyártó esetében sem mondhatjuk, hogy mára már ugyanúgy az alap funkciók közé került volna, mint a laptopok, vagy telefonok esetében. Talán a tükörnélküli MILC és kompakt gépeknél inkább jellemző a beépített WiFi, de a tükörreflexes gépek esetében még mindig legfeljebb kuriózumként és főleg külön (elég drága) tartozékként akarják eladni nekünk. Ezzel viszont nem csak a pénztárcánkon próbálnak könnyíteni a gyártók, hanem a gépek használhatóságát és a munkánkat is akadályozzák.

Appok vannak, de nem minden eszközhöz

Appok vannak, de nem minden eszközhöz

Nincs egységes mobil app
Az is bosszantó, hogy a fényképezőgép gyártók iOS és Android mobil alkalmazásai csak az alacsony kategóriás, amatőr felhasználásra tervezett gépekkel és WiFi eszközökkel működnek. A jóval drágább profi WiFi-ket csak a fényképezőgép menüjéből és számítógépes programmal, gyakran sokkal kevésbé felhasználóbarát módon lehet kezelni.

Komoly igénybevételre nem alkalmas
A drágább gyári WiFi megoldások is csak a kisebb teljesítményű igénybevétehez tűnnek jó megoldásnak. Ha egy újság vagy hírügynökség néhány képét próbáljuk elküldeni egy tüntetésről, akkor arra még elég az átviteli sebességük. Talán még egy fotóstúdióban is elegendő lehet a képek továbbítására, hogy a megrendelő rögtön láthassa a fotókat egy nagyobb monitoron.

WiFi kiegészítők árai (2015 május):

Eye-fi kártyák:

Canon WiFi eszközök:

  • WFT-E6 (csak 1DX) 170e-190e Ft
  • WFT-E2 (1D/1Ds mk3, 1D mk4) 237e Ft
  • WFT-E7 (minden Canonhoz) 207-255e Ft

Nikon WiFi eszközök:

  • WT-5 (csak D4, D4s) 200e Ft
  • WT-4 (minden Nikonhoz) 290e-340e Ft
  • UT-1 (minden Nikonhoz) 180e Ft
  • WU-1A (amatőr Nikonhoz) 24-27e Ft
  • WU-1B (amatőr Nikonhoz) 24-27e Ft

 

Beszéltem viszont olyan rendezvényfotóssal, aki több napos rendezvények fotózása közben napi sokszász, vagy akár sokezer képet küldene rögtön a fényképezőgépről, hogy a fotók azonnal hozzáférhetők és feldolgozhatók legyenek. Ilyen intenzív használatnál már nem nagyon bírták a tempót a drága WiFi-k sem. Lan kábellel már egy fokkal jobban működtek, de a problémák jó része még itt ugyanúgy jelentkezett. A küldés során ezek az eszközök is sokat hibáznak, nem túl nagy a hatótávolságuk és gond van a sebességgel is, mivel nem az aktuálisan elérhető leggyorsabb WiFi és LAN modulokat építik bele a gyártók. A legnagyobb gond viszont nem is az, hogy a fényképezőgépről sokkal lassabban töltődnek át a képek, mint ugyanazt a hálózatot használó számítógépek között. Az igazi problémát az jelenti, hogy az időigényes képküldés közben nem lehet ugyanúgy tovább fényképezni. Küldés közben belassul a sorozatfelvétel, mivel ugyanazt a puffer memóriát terheli a küldés és bizonyos menük is hozzáférhetetlenné válnak, míg a képek mind el nem mennek.

Kiegészítés: Természetesen napnál világosabb, hogy a beépített WiFi hiány oka nem más, mint az, hogy így külön tartozékként pofátlanul drágán eladhatják. Eredetileg nem akartam árakat írni a bejegyzésbe, de végül mégis szükségét éreztem beszúrni egy hozzávetőleges árlistát.

2017 elejére sem sokat változott a két nagy gyártó DSLR WiFi felszereltsége. Megjelent pár új fényképezőgép modell, mint például az 5D mark IV, amiben már van WiFi, de még mindig messze nem mondható alap felszereltségnek a profi gépeknél. Bezzeg az akciókamerák és egyéb hobbi fényképezőgépek területén már szinte teljesen elképzelhetetlen még a legolcsóbb termékeket kínáló gyártóknál is.
Szerintem a legcinikusabb lépés az volt a Canontól, hogy az 1DX mark II modellbe bekerült a GPS vevő, de a WiFi még mindig nem. Holott ehhez ugyanúgy át kellett alakítaniuk a magnézium gépváz kialakítását, hogy a GPS jelek eljuthassanak a szenzorhoz – márpedig ahol a GPS műholdak jelei átjutnak, ott valószínűleg a WiFi is képes volna átjutni. Ezzel igazolták is, hogy mindez csak szándék kérdése, vagyis egyszerűen nem akarnak WiFi képességet is adni a profi vázzal.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék