Amerikában megvédték a fotózás jogát

Asa HutchinsonEgy ideje már készül az USA egészére vonatkozó szövetségi törvény a fotósok alkotmányos jogainak gránitba véséséről. Az egyik tagállam mégis kis híján a magyar PTK-hoz hasonló személyiségi jogvédelmet iktatott törvénybe. A jogfosztástól rettegő fotósok azonban olyan erejű tiltakozásba kezdtek, hogy meghátrált az állam kormányzója és végül megvétózta az elfogadás előtt álló törvényt.

Bár a magyar lapok is előszeretettel riogatnak azzal, hogy az új PTK megöli a sajtófotót, most mégsem kapta fel (még?) senki a fejét arra, ami a héten Amerikában történt. Joggal hihetnénk, hogy talán azért, mert az USA déli részén zajló jogalkotási viták nem halladszanak el idáig. Ezt viszont cáfolni látszik, hogy a személyiségi jogok védelméről szóló törvénnyel egy időben ugyanott tárgyalt vallásszabadsági törvényről több magyar lap is beszámolt (444, Népszabadság, Magyar Nemzet, Euronews, Hirado.hu, stb).

Az USA déli részén található Arkansas állam (Kiejtése franciás: ˈɑrkənsɔː, a szó végi s nem ejtendő. Ennek hátteréről és hogy miért kell teljesen máshogy ejteni, mint Kansas állam nevét, a Business Insider is írt.) SB 79-es számú új törvénye azt írta volna elő, hogy ne lehessen az emberek tudta és beleegyezése nélkül készült fotókat csak úgy bárhol és bármikor felhasználni üzleti célokra, ezért engedélyhez kötné az ilyen megjelenéseket. A törvény a fényképek mellett ugyanígy rendelkezne az emberek neve, hangja, aláírása és általánosságban a megjelenésük tekintetében is, de a fotósok persze csak a képmáshoz kapcsolódó rész izgatta.

A PetaPixel cikke a magyar lapokból is ismert “streetphoto halálával” riogató címmel hívta cselekvésre a fotós társadalmat. Mint írják, a legtöbb betűszóként ismert fotós szervezet (ASMP, MPPA, DMLA, NPPA és mások) összefogott és kiállt a tervezet ellen. Más fotós lapok (DPreview, FstoppersPop PhotoDIY PhotographyStreet HuntersOnline Photographer, stb.) egy kicsit más, de nem sokkal visszafogottabb címmel számoltak be a törvénytervezetről.

Fotó: Gary Cameron/Reuters

Asa Hitchinson kormányzó
Fotó: Gary Cameron/Reuters

A tiltakozásnak március 31-ig kellett meggyőznie a kormányzót, hogy a törvény súlyosan akadályozná a fotósok munkáját és jogbizonytalanságot teremtve a megélhetésüket is. Ennek érdekében az ASMP részletes leírást közölt a honlapján, hogy milyen szempontok alapján szerkesztett tiltakozó levelekkel érdemes bombázni a kormányzót.
A címben már lelőttem a poént, Asa Hutchinson kormányzó időben engedett a rá nehezedő nyomásnak. Megvétózta a törvényt, és visszaküldte azt a szenátusnak újratárgyalásra. Hivatalos indoklásában lényegében szinte mindent felsorol, amit a szakmai szervezetek és kommentelők is kifogásoltak a törvényben, így elég csak őt idéznem:

“[a törvénytervezet] jelenlegi formájában elnagyolt és túl általános, ezért korlátozhatja a szólás szabadságát
[…]
szándéka “védelmet nyújtani az állam lakosainak nevének, hangjának, aláírásának, fényképének és megjelenésének az érintett engedélye nélküli üzleti célú felhasználásaival szemben.” Viszont a tervezett törvény ezen túl is kiterjesztené a védelmet, ezzel szükségtelenül korlátozná a szólás szabadságát és felesleges pereskedéseket eredményezhet Arkansas államban.
[…]
Üzleti felhasználásként definiálni minden “pénzszerző terméket, vagy szolgáltatást” túlságosan kiterjesztő és általános. Ez a megfogalmazás lehetővé teszi a hagyományos üzleti felhasználás értelmezésen túli közléseket is ide soroljanak, akár az önkifejezés olyan formáit is, amikért valaki pénzt kap. Ez azt eredményezné, hogy Arkansas személyiségi jogvédelmi törvénye volna a legáltalánosabb, amiért sokan választanák Arkansast pereskedésük helyéül.
[…]
Továbbá, amíg az SB79 törvénytervezet világos és egyértelmű kivételként nevezi meg a nem üzleti célú közlések némelyikét, mint a hír, közügyek, sport tudósítás és politikai hirdetés. Ugyanakkor elmúlasztja ezt az értelmezést kiterjeszteni a nem üzleti célú kommunikáció számos más formájára. Helyette arra hivatkozik, hogy bizonyos kifejezésmódok, mint a színdarabok, könyvek, magazinok, újságok, audiovizuális alkotások és önálló műalkotások csak olyan mértékben jelentenek kivételt jelen törvény szabályozása alól, amilyen mértékben az Első alkotmánykiegészítés [a szólás szabadsága – a szerk VA] védelmét élvezik. Azt hiszem, hogy az önkifejező alkotás típusok világos kiemelésének hiánya felesleges pereskedésekhez vezethet Arkansas bíróságain és hátrányos helyzetbe hozhatja Arkansas azon lakóit, akik a fotózást, vagy egyéb művészetet gyakorolnák.
[…]
A kivételt jelentő önkifejező alkotás típusok világos felsorolásának hiánya korlátozhatja és visszafoghatja a szólás alkotmányos szabadságát.
[…]
A túl általános hatáskör megfogalmazás […] szükségtelen mértékben invitálhat pereket Arkansas bíróságaira és bátoríthatja a feleket a legkedvezőbb határozatot hozó bíróság felkutatására (forum shopping).”

Kiegészítés: Amerikai fotós oldalakon felvetődött az a szakmai poén is, hogy egy ilyen keresztnévvel egyszerűen nem hozhatott a fotósok problémáira érzéketlen döntést Asa Hutchinson kormányzó. Sőt egyesek szerint talán a középső neve pedig talán Iso lehet.
(Az ISO rendszer bevezetése előtt az ASA mértékegységeket használták a filmek fényérzékenységének megadására.)

A kormányzó eredeti vétó levele:

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!