Fényképezőgép gyártók nyertek fotópályázatot?

ilyen az, amikor a marketing rátelepszik egy fotópályázatra

Informatikus mondás: "Üss bármilyen billentyűt és cserélj felhasználót!"Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Informatikus vicc:
“Üss le bármilyen billentyűt és cserélj felhasználót!”
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Gratulálok azoknak a marketing szakembereknek, akik most megpróbálnak egy főleg társadalmi problémákat bemutató (és ebben egyébként főszponzorként általuk is támogatott) World Press Photo pályázatot a szokásos technikai versengés szintjére lerángatni.

Félremagyarázó közlemény
Tegnap mégis azzal a meglehetősen álságos címmel érkezett közlemény a Canon Magyarország marketing ügynökségétől, hogy az ő termékeik taroltak a World Press Photo fotópályázaton. A közleményben (a számokat pontatlanul sorolva) azt részletezik, hogy milyen sok volt a díjazott képek közt az általuk gyártott fényképezőgép.

Van valós alapja
Az alapötlet persze úgy fest, hogy nem a marketingesek találmánya. A közlemény forrását képező statisztikákat a spanyol Quesabesde fotós lap nyerte ki a díjnyertes képekből és a PetaPixel is megírta a gépek arányát. Bár maguk ezek a statisztikák is alapvetően rossz irányba viszik a fotográfiai diskurzust, főleg a fotópályázatok környékén, de jelen esetben maga a cím és a benne szereplő állítás megfogalmazása az igazán bosszantó.
Mert a hivatalos közlemény címe nem úgy szól, hogy az általuk gyártott gépeikkel készült a nyertes képek zöme – ami ugyan messze menő következtetésekre még mindig nem adna okot, de legalább technikailag igaz. Nem úgy szól a cím, hogy büszkék rá, hogy a legtöbb díjazott az ő gépeikkel fotózik. Sőt, még csak nem is azt írták, hogy a Canonosok, vagy a Canon használók taroltak. Nem, ők kifejezetten azt állítják, hogy az ő gépeik taroltak egy olyan versenyben, amit nem a gépek megmérettetésére találtak ki. Kicsit olyan ez, mintha egy sportcipő gyár azt állítaná, hogy ők nyerték meg az olimpiát, vagy hogy a klasszikus példánál maradjak, mintha egy írógép gyártó azt állítaná, hogy az ő írógépük írta a legjobb könyveket.

Ernest Hemingway és Irving Penn párbeszéde:

  • Igazán jók a fényképei. Milyen fényképezőgépet használ?
  • Az ön novellái kitűnőek. Milyen írógépet használ?

Ők mégis azzal az szörnyen elcsépelt és hamis üzenettel jönnek, hogy “vegyél jobb gépet és jobb képeid lesznek”, ami azért rendkívül ártalmas, mert ezzel pont azt sikerül megkérdőjelezniük, hogy ezen a pályázaton a képek, a tudás és a megörökített társadalmi problémák számítanak. Hiszen szerintük minden csak attól függ, hogy milyen gépet veszel.

A marketing már csak ilyen
Persze joggal mondhatjuk, hogy a marketing másról se szól. Abban érdekeltek, hogy terjesszék azt a (valószínűleg eleve általuk feltalált) általános tévhitet, hogy csak a gép számít igazán és ha jobb gépet veszel, attól majd a te képeid is jobbak lesznek. Pedig, ha valahol, akkor pont a World Press Photo pályázaton nem a fényképezőgépek és a technikai paraméterek számítanak, hanem az erős, megrázó, drámai és a komoly társadalmi problémákat feszegető képek és ezek hírértéke.

Viszont ha hinnék abban a marketing maszlagban, amit terjesztenek, akkor javasolnám, hogy ideje lenne lecserélni a marketingesek billentyűzetét, vagy az egész számítógépüket, hátha attól kevesebb ilyen hülyeséget írnak le. De sajnos tudom, hogy a gond a fejekben van, és ezt új eszközök nem fogják megoldani…

Elefelejtették, hogy 15% ismeretlen

Elefelejtették, hogy 15% ismeretlen
Pedig ez a második legnagyobb szám az ábrán

Pontatlan számok
Egyébként a magyar marketing közleményben van egy bő 10%-os tévedés/csúsztatás is, mivel azt írják, hogy “38 nyertes pályamunkából 23” vagyis a képek 60%-a készült Canon géppel. Miközben az eredeti hír úgy szól, hogy 45 díjazott képből 38-ról állapítható meg, hogy mivel készült és a 45 díjazottból használnak 23-an Canon gépet, ami így mindjárt csak 51,1%, ami nem is jelent olyan feltűnően nagy túlsúlyt. Persze van némi hibafaktor is, mivel a díjazott képek 15%-áról (7 db) nem derült ki, hogy mivel készült és ezek akármelyik irányba változtathatnák az összképet. Persze ez nem csak a Canon ábráin hibás, hanem az eredeti cikkekben is.

A sajtófotó világa nem így működik
Az egész történet viszont attól válik igazán megtévesztő marketing maszlaggá, hogy a sajtófotóban különösen igaz ugyanaz, ami a profi sportban is, hogy a versenyzők nem csak, nem elsősorban, vagy talán egyáltalán nem az alapján választanak maguknak márkákat, hogy melyiket használják legszívesebben, vagy melyiket tartják a legjobbnak, hanem hogy melyiket kapják meg a legkedvezőbb feltételekkel, mindenféle kedvező ajánlatok, szponzori szerződések és egyéb együttműködések keretében (amiket a sajtó esetében sokszor még csak nem is maga a fotós köt meg, hanem az őt alkalmazó ügynökség vagy szerkesztőség gazdasági szakemberei – akár a fotós szakmai szempontokat teljesen figyelmenkívül hagyva, kizárólag a számokra koncentrálva, lásd például amikor a teljes fotórovatot leépítik, mert majd telefonnal fényképeznek az újságírók).

Magyarországon is volt hasonló statisztika
Pár éve még a magyar fotópályázatokról is készültek hasonló kimutatások, amiknél ráadásul az összes pályaműhöz viszonyítva szerepelt a márkák aránya. De az illetékeseknek már akkor jeleztem, hogy  szórakoztatók ugyan ezek a statisztikák, de pont az előző bekezdésben említett tényezők miatt nem érdemes őket túl komolyan venni, különösen a sajtófotó pályázatoknál, mert egyáltalán nem objektív tények alapján alakulnak ezek a számadatok.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék