Olvasók Instagram képei a NY Times címlapján

először kerülhettek olvasói képek a lap címoldalára

Instagram fotók a New York Times címlapján

Instagram fotók a New York Times címlapján

Olvasók által megosztott Instagram képekkel a címlapon jelent meg a New York Times amerikai hóhelyzetről szóló száma. Úgy tűnik, hogy ez volt a napilap történetének első olyan címlapja, amin olvasói képeket közöltek, de ez az elsőzés sok érdekes kérdést felvet.

Mint azt röviden a PetaPixel is megírta, úgy fest, hogy első alkalommal történt meg a New York Times fennállása óta, hogy olvasói képek jelentek meg a címlapon. Ráadásul mindjárt kilenc darab Instagram fotót szerkesztettek a címoldalra.
Két éve volt már rá példa, hogy Instagram kép került az újság címlapjára, de akkor egy profi sportfotós instagram képét használták, amit a Getty Images is kiadott. Ez volt az első alkalom, hogy amatőr olvasóriporterek képe került a címlapra.

Az újság nem sokkal korábban felhívást tett közzé, hogy a #NYTsnow hashtaggel megjelölve várják az olvasói képeket a New Yorkban tomboló hóviharról, azt azonban meg sem említi a felhívás, hogy az Instagram által mindenki számára biztosított online beágyazási lehetőségen túl, nyomtatásban is használni akarják a képeket.

Instagram fotók a New York Times címlapjánKatie Hawkins-Gaar/Poynter

Instagram fotók a New York Times címlapján
Fotó: Katie Hawkins-Gaar/Poynter

Akadnak kommentelők, akik (nem teljesen alaptalanul) nem látnak különbséget a hangzatos közösségi tartalom (angolul user generated content – UGC) és egyszerű ingyenmunka, vagy képlejmolás között. A Poynter szerzője, Katie Hawkins-Gaar korábban a CNN iReportnál dolgozott közösségi tartalom kezelőként, így ő a műfajt valamelyest ismerve kifejezetten üdvözli a napilap lépését. Szerinte az olvasói tartalomnak fontos helye van a modern sajtóban, persze ezeket szerinte is fontos helyén kezelni és nem csak ellenőrizni szükséges a hitelességüket, hanem a korrekt használatuk is nagyon fontos.
Cikkében viszont további komoly szakmai kérdéseket vet fel a kivitelezés részleteivel kapcsolatban. Jogosan nehezményezi például, hogy a New York Times nem jelezte a felhívásban, hogy a képeket nyomtatásban is használni akarják és az érintett olvasóktól erre engedélyt sem kértek a megjelenés előtt. Arról nem is beszélve, hogy ez így szerzőjogilag is minimum megkérdőjelezhető eljárás, hiszen egy hashtag használata nem jelent egyértelmű beleegyező nyilatkozatot a felhasználók részéről. Egyértelműen pozitívumként említi viszont, hogy a NY Times teljes néven feltüntette a képek készítőit, bár azt is hozzáteszi, hogy pont az Instagram esetében azért a korrekt forrásmegjelölés megkívánta volna a polgári nevek mellett a @-al kezdődő felhasználóneveiket is feltüntetni, ha már nyomtatásban linkelni nem lehet, mert így könnyebb megtalálni a készítők Instagram oldalát, ami a közösségi tartalmak felhasználásának is szerves részét kellene, hogy képezze.

Pereskedés persze biztosan nem lesz az ügyből (még ha jogalapja esetleg volna is), mert az érintett fotósok jobbára örülnek a megjelenésnek. Ennek többen hangot is adtak a képeik melletti kommentekben az Instagramon és a Poynter külön is írt róla, miután az egyik Instagram fotós reagált a szaklap cikkére. Ő azt írja a szerkesztőségnek, hogy nagyon örül a megjelenésnek és ő tisztában volt vele, hogy a képét a NY Times felhasználhatja, mivel amikor az újság weboldalán (tehát nem csak az Instagramon) beküldte a fotót, ott elolvashatta a felhasználási feltételeket is. Azt is hozzáteszi, hogy az újság a megjelenés utan megkereste őt és nem csak jelezte, hogy a képe megjelent nyomtatásban, de tiszteletpéldányt is felajánlottak neki belőle. Az élmény így számára maximálisan pozitív, bár azt ő is hozzáteszi, hogy jobban örült volna, ha az Instagram felhasználói nevét is feltüntették volna, de így sem csalódott.
A Pointer szerzője is pozitívan értekeli az olvasói visszajelzést, de az a fontos kérdés nem tisztázódik, hogy a lapba került többi kép is ugyanígy az újság tartalomfeltöltő oldalán keresztül lett-e feltöltve, vagy csak az Instagramról töltötték le. Konklúziója, hogy üdvözletes a NY Times nyitása az olvasói tartalmak felé és a jelek szerint törekedtek a korrekt forrásmegjelölésekre, sőt úgy tűnik, hogy a szintén fontos visszajelzés is megtörtént a megjelenés után. Ugyanakkor a kivitelezés részletein nem árt még finomítani.

Te mit gondolsz a New York Times megoldásáról?

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék