Általában azért egyszerű az állatkertekben fotózni, mert az állatok ott vannak, nem kell őket becserkészni, mint a vadonban. De néha még akkor is tudnak nehézséget okozni, ha meghívót küldenek, hogy mikor menjünk fotózni.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben mindig szerveznek valamit a különféle ünnepekre. Most épp töklámpásban adtak enni a sörényes hangyásznak. Csak azt nem gondolta senki, hogy a szokatlanul korán, fél tízre meghirdetett etetésre órákon át fogunk várni, mert a hangyász nem csak rendszertanilag rokona a lajhárnak, hanem a szokásaikban is akad hasonlóság – szeret délig aludni…

Így jelent meg az Indexen
Azt írja az Index Izabella nem tökölt sokat című írása, hogy “Izabella, a másfél éves hangyász halloween alkalmából kivájt tökben kapta a vacsoráját a Fővárosi Állatkertben. Nem tökölt sokat, neki is látott falatozni.”
Az még hagyján, hogy vacsorát írnak, mikor ez reggeli lett volna, igaz inkább inkább ebéd lett belőle. De hogy Izabella nem tökölt, az finoman szólva is túlzás ebben a formában. Persze az Index képszerkesztője, Karip Timi nem sejthette a kép készültének hátterét, mivel a közölt MTI fotó eredeti képaláírása csak annyit ír, hogy “Izabella, a 2013. április 1-jén Dortmundban született nőstény hangyász halloween alkalmából töklámpásból kap enni a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014. november 1-én.” Annyira sok jelentősége sincs a hangyász étkezési szokásainak, hogy indokolt legyen komoly oknyomozást folytatni. Viszont ha már ott voltam, úgy döntöttem, leírom, hogyan is zajlott ez az etetés.

Mindeközben a valóság
Az Indexen leírtakhoz képest mi az MTI fotósával, Kovács Attilával több órát álltunk Iza lakhelyénél, arra várva, hogy a jószág végre felébredjen és elkezdjen falatozni a töklámpásból. Néha már épp megörültünk neki, hogy fel fog ébredni, de akkor még csak átfordult a másik oldalára és szunyókált tovább. Izabella párja, az idősebb hangyász, William egyébként már kora reggel nekiállt falatozni a tökből, de azt csak egy sűrű rácson keresztül lehetett volna fényképezni, ami nem enged olyan jó lehetőségeket, mint az üveg Iza lakhelyén, vagy méginkább a kerítés és rács nélküli kifutó.

Később egy gondozó egy kicsit megmozgatta a jószágot és némi küzdelem után sikerült a kifutóba is kiterelnie, de falatozni még ekkor sem nagyon volt hajlandó, csak körbeszimatolta a tököt, amiben az étel várta. Ekkor tudtuk elkészíteni a legjobb képeket, amik Izát a Halloween tökkel ábrázolják. Végül mintegy négy órás várakozás után feladtuk a küzdelmet és eljöttünk az addig készült képekkel, amik közt jóval több volt a prérikutya, mint a hangyász, mivel ők vidáman rágcsálták a leveleket és fűszálakat, míg a hangyász szunyókált, vagy éppen durcáskodott a gondozóval.

Na ezek után mondja valaki, hogy az állatkertbe csak kimész és már lőheted is az amúgy “nem is természetfotókat”.

A blogon kerülöm a közösségi oldalakon népszerű emoticonok használatát, de úgy érzem, ennek a történetnek a végére nagyon ide kívánkozik egy nagy nyelvnyújtás…

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!