Szuperhold egyszerűen nem létezik

akkor mégis mit fényképeztem le?

Fotó: Antonio Cidadao/APOD

Fotó: Antonio Cidadao/APOD

Alig, hogy megosztottam az előző írásomat a Hold fotózásról, rögtön belekötött valaki, hogy dehát a mostani csak átlagos telihold, nem is szuperhold, mert csak az előző kettő volt az. Aztán a csillagászok jöttek azzal, hogy szuperhold egyáltalán nincs is. Ekkor már biztos voltam benne, hogy nem elég egy zárójeles fél mondatban jeleznem, hogy a szuperhold igen vitatott jelenség/kifejezés, úgyhogy szentelek neki egy külön írást. Remélem, hogy ebben már sem a csillagászok, sem a nyelvészek nem találnak kifogásolni valót. Sajnos a szuperhold előtt-alatt már nem készült el – de ha nem létezik, akkor úgyis mindegy, mikor olvasod.

Szóval a szuperhold egyáltalán nem csillagászati kifejezés, sőt nagyon könnyen fel lehet bosszantani a csillagászokat a használatával, vagy a hozzá csak egy kicsit is értőket. A kifejezés a csillagászat (asztronómia) helyett a csillagjóslás (asztrológia) világából származik – nem szerencsés a két kifejezést keverni, nekem is elég ciki volt, mikor utoljára elvétettem. Mindkettő az égi jelenségeket figyeli, csak máshogyan magyarázza őket. A tudományos világ csak az előbbit ismeri el, az utóbbit tapintatosabban az ezotéria tárgykörébe sorolja, durvábban inkább babonának, hiedelemnek, vagy egyenesen hülyeségnek tartja.

Lunar-phases

A hold fázisai

A szuperhold kifejezés tehát a csillagjósoktól származik, a jelenséget, amire vonatkozik viszont a csillagászok is ismerik. Csak szerintük nem érdemes külön elnevezni. A Hold ellipszis pályán kering a Föld körül, így néha valamivel közelebb, néha pedig kicsit távolabb kerül tőlünk. Amikor a Hold távolabb van a Földtől, akkor kicsit kisebbnek látszik, mikor közelebb kerül, akkor nagyobbnak tűnik valamivel. Ez a tizen egynéhány százalékos méretnövekedés azonban nem olyan számottevő, hogy a csillagászok elnevezésre érdemesnek tartsák. Ezért aztán a csillagászok alaposan kikelnek magukból miatta, hogy a média átvette ezt az áltudományos kifejezést és terjesztik az emberek között, akik ettől okosabbnak hiszik magukat. Mint azt a MNO cikke említi, olyannyira elterjedt ez a hibás szóhasználat, hogy még a NASA is szokta alkalmazni kommunikációjában, pedig ha valakinek, hát nekik igazán illene tudni, hogy miről is van szó.

Az egyszerű szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez csak szőrszálhasogatás, mint amikor valaki kijavítja a másikat, hogy a súlyt nem kilogramban mérjük, mert az a tömeg mértékegysége, négyzethálós füzetre javítjuk a kockásfüzetről beszélőket, felvilágosítanak, hogy a színelmélet szerint a fekete, fehér és szürke nem szín, repülőgéphordozóra javítjuk az anyahajót emlegetőket, űrrepülő-gépre javítjuk az űrsiklót emlegetőket, és az sem mindegy, hogy géppisztolyról, vagy gépkarabélyról írunk/beszélünk, vagy hogy maradjak a kaptafánál, fényképezőgépet, vagy videókamerát értünk azon, mikor csak kamerát mond valaki. Még sok más hasonló szakkifejezést említhetnénk, minden esetre amikor csak módunk van rá, nem árt pontosan használni a kifejezéseket. Nem csak azért, mert van akit az őrületbe kergetnek, hanem azért, mert minket is rossz színben tűntethet fel adott esetben. A média nevelő, vagy épp ártó hatásait pedig nem is kezdem ecsetelni.

Tehát szuperhold nincs, ha lefényképezted, akkor az csak egy telihold volt Földközeli állásban, vagyis perigeumban.

Érdemes elolvasni:

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék