Munka közben kapott szívinfarktust a sportfotós

amerika szerte megemlékeznek róla

Dave Martin (középen) munka közbenFotó: John Bazemore / AP

Dave Martin (középen) munka közben
Fotó: John Bazemore / AP

Az 59 éves Dave Martin amerikai sportfotós elsején egy újévi amerikai futball mérkőzésen kapott szívinfarktust munka közben.

Mint az Index  és nyomán a Kultúrpart is megírta a szomorú eseményről, “A fotós a halála előtti másodpercekben is ikonikus felvételeket készített egy stadionban, ahogyan a győztes texasi csapat nyakon önti edzőjét egy vödör vízzel. Az 59 éves Martin szívinfarktus következtében összeesett és azonnal meg is halt január elsején, miután végigfotózta az említett meccset.”

Fotó: Dave Martin/AP

Fotó: Dave Martin/AP

A CBSnews cikke az Index által említett utolsó fotót is megmutatja. A Wall Street Journal  fotó blogja kigyűjtötte egy sor hasonló jellegű, szintén nagyon látványos ünneplési képét. Pályafutása során nem csak sportot fotózott, számos amerikai és nemzetközi hírt feldolgozott, megfordult a közelkeleten, fényképezett háborúkat és katasztrófákat is. Az NBCnews fotóblogja egy képeiből készült válogatással búcsúzik a remek sportfotóstól. A Sports Illustrated még tavaly megjelent év végi fotó válogatásába két képe is bekerült (egyik és másik). Többi képét pedig az őt alkalmazó AP hírügynökség archívumában lehet megnézni.

Munkálttója, az AP hivatalos nekrológja is említi, hogy sokan szerették őt magát és képeit is. Barátai “Mullet” néven emlegették és azt mesélik róla, hogy “Azzal töltötte a karrierjét, hogy mindannyiunkat lealázott a munkájával és mi pont ezért szerettük őt.” A fórumokon és kommentekben nagyon tapasztalt és kedves emberként idézik fel, sok kolléga pályafutását egyengette és sokan tisztelik mentorként. Felesége Jamie szintén elismert fotóriporter, két gyermekükkel gyászolják.

A WSFA videó összeállítást is készített róla, de a tévétársaság honlapján a csatorna munkatársa, Jeff Harrison is megemlékezik a fotósról:

Fotó: Dave Martin/AP

Fotó: Dave Martin/AP

“Megtisztelő, hogy vele dolgozhattam. Rendkívül kreatív és versengő fotós volt. Rendszeresen jött oda hozzán, hogy megkérjen, hadd másszon fel a közvetítő kocsink tetejére, vagy hogy használhassa az emelőnket, hogy felszerelhessen egy távvezérelt fényképezőgépet, vagy egy-egy különleges szögből készíthessen képeket, ami másnak nem jutott eszébe. Aztán másnap mindenki csak csodálkozott a képein, hogy honnan a fenéből fényképezhetett. Mázlink van, hogy nem tévés kamerával dolgozott, mert akkor különleges ötleteivel és beállításaival minket is megszégyenített volna minden egyes nap.

Az egyik elhúzódó eseménynél leparkolt a tér túloldalán hippi vagonnak becézett VW mikrobuszával és abban tanyázott az egész AP szerkesztőség. Az olcsó kisautóból ugyanolyan hatékonyan tudósítottak, mint mi a több millió dolláros tévés közvetítőkocsinkból. […] Biztos vagyok benne, hogy most is ott vár a mennyország kapujánál a jobb-nál jobb angyalokra és ez a legnagyobb munkája.”

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék