Fotó: Kovács Tamás/MTI
A hónap elején nyilvánosságra hozták a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) negyedéves példányszám adatait. A nyomtatott lapok terjesztési adatainak alakulása senkit sem lep meg, de sokakat aggaszt.
Nehéz eldönteni, hogy az ad több okot aggodalomra, hogy a legtöbb lap példányszáma tovább csökken, vagy hogy továbbra is csak a bulvár lapok képesek ellenállni ennek a hanyatlásnak.
Persze az sem meglepő, hogy csak a bulvárt lehet nagy példányszámban eladni, de így nehéz az egyre jellemzőbb bulvárosodás ellen tenni és maguk az egyre csökkenő példányszámú – vagyis piaci súlyú és bevételű – kiadók is egyre kevésbé képesek rá. Persze lehet a kiadókkal és a szerkesztőkkel szemben morális elvárásokat támasztani, de érdemes észben tartani, hogy a lapkiadás is egy üzlet, aminek mennie kell hozzá, hogy magasztos célokat sikerüljön szolgálni. Ha csődbe mennek a lapok, akkor képtelenek bármilyen értéket közvetíteni.
Napilapok példányszámai 2013-ban
A MATESZ adatai alapján bár a Blikk példányszáma is folyamatosan csökken, messze a legnagyobb példányszámú magyar napilap. Naponta mintegy 140 ezer példányban adják el. Ugyan a rangsor második helyezettje a Bors az egyetlen lap, ami képes időről-időre növekedést mutatni, míg más lapok folyamatosan esnek vissza, éves szinten még nekik is csökken a példányszámuk, ami eleve csak fele a piacvezető Blikk példányszámának.
A közéleti napilapok közül a Népszabadság (48 ezer) és a Magyar Nemzet (39 ezer) kis túlzással fej-fej mellett halad a Nemzeti Sporttal (52 ezer), míg a Népszava (15 ezer) és a Magyar Hírlap (8 ezer) példányszáma egyre inkább kezd jelképessé válni a konkurensek példányszámának negyedét-ötödét produkálva.
Havilapok példányszámai 2013-ban
A havilapoknál se nagyon más a helyzet helyzet. A közéleti lapok közül a HVG (46 ezer) példányszáma vezet, miközben a versenytársak mintegy harmadát-negyedét (9-17 ezer) érik el ennek a közönségnek.
A könnyedebb tematika a hetilapok között is lényegesen nagyobb számban fogy. A pletykalapok bármelyike jobban fogy a közéleti magazinoknál. A Best (77 ezer), a Hot (76 ezer) példányban kel el, a Story (177 ezer) pedig egyenesen a teljes közéleti havilap piac példányszámát felülmúlja.
A legnagyobb példányszámú havilapok viszont a női magazinok közül kerülnek ki. A Nők Lapja (220 ezer) és a Kiskegyed (193 ezer) vezetik az eladási statisztikákat, nyomukban egy sor 16-50 ezer példány között fogyó női lappal. Persze ezek a példányszámok is folyamatosan csökkennek.
Talán leg elszomorítóbb a szaklapok piaca. A téma jellegéből adódóan talán a nyomtatott informatikai újságokat sújtja leginkább az online lapok terjedése. Megannyi IT oldal és blog szívja el a nyomtatásba kerülő témák elől az olvasókat, és a témák aktualitás vesztése is őket érinti legrosszabbul. A GameStar (4 ezer), PC World (5 ezer) és Chip Magazin (7 ezer) már együtt sem nagyon adja ki egy átlagos IT blog látogatottságát.
A 25-30 ezres példányszámú autós újságok még jobban állnak egy kicsivel, mint például a fotós magazinok, amik teljesen ki is maradtak az Index cikkéből.
Bíztató és aggasztó jelek
Akár bíztató is lehetne a női lapok dominanciája és hogy egyes bulvár lapoknak még növekedni is sikerül a recesszió közepette. Ezek azonban nem adnak okot komoly optimizmusra.
Ugyan bíztató lehetne, hogy a Forbes nemrég jelent meg magyar nyelven (még eladási adatok sincsenek róla), a Sanoma viszont lehet, hogy kivonul Magyarországról. Ez némi átrendeződési lehetőséget is jelent a piac számára, de ugyanakkor bizonytalanságot jelent a lapoknál dolgozók számára.
A dohányboltok is ártanak a lapkiadásnak
Idén egy újabb tényező is felmerül a példányszámok visszaesése kapcsán. Az Index cikke alaposan körüljárja, hogyan hatott az újság vásárlási szokásokra a dohány termékek eltűnése az újságosoktól, miközben az új Nemzeti Dohányboltok többsége nem akar újságot árulni.
