Egy borzalmakkal teli World Press Photo kiállítás

Fotó: Kovács Attila/MTI

Fotó: Kovács Attila/MTI

Az On the Spot készítői, Cseke Eszter és S. Takács András nyitották meg a World Press Photo kiállítást. Tapasztalataikat megosztva remek hangulatot teremtettek a borzalmakban bővelkedő tárlat által bemutatott élethelyzetek és a készítők gondolatvilágának megértéséhez.

Előre éreztem, hogy remek választás volt az On the Spot alkotó párosát felkérni az idei World Press Photo kiállítás megnyitására. Beszédük pedig maximálisan igazolta ezt a feltételezésem, hiszen ők is sokmindent megtapasztaltak munkájuk során. Mint elmondták, ők ugyanott, szinte ugyanúgy és ugyanolyan borzalmakat szemlélve és feldolgzva dolgoznak, mint a fotóriporterek és ugyanazokkal a veszélyekkel néznek szembe, amelyek miatt tavaly “121 újságíró, fotós, hangmérnök, riporter és médiamunkás halt meg: ez az ára ezeknek a képeknek” – foglalták össze.

Idézet az MTVA közleményéből – magam se tudnám jobban összefoglalni:

Cseke Eszter szerint a díjnyertes hírfotósok és dokumentumfilmesek egyik legnagyobb dilemmája az, amikor egy személyes drámát ábrázoló kép vagy film sikeres lesz, ezáltal valaki életének tragédiája a fényképész karrierjének egyik csúcspontja lesz.
„Ezt a dilemmát csak azok képesek feloldani, akik a helyszínen nemcsak a munkájukat végezték, hanem együtt éltek, lélegeztek azokkal, akikről a felvételeket készítették” – mondta.

S. Takács András elmondta, hogy kétféle fotóssal és filmessel találkoznak a frontvonalakon: az egyik már kiégett, cinikus, a másik pedig csodával határos módon megőrzött valamit abból az őszinte kíváncsiságból, ami miatt erre a szakmára adta a fejét, és ez a hozzáállás érződik is a legjobb képeken.

Cseke Eszter saját élményeikről is beszélt, amelyeket ugyanazokban a napokban éltek át a Gázai övezetben, amikor az idei fődíjas fotó készült. Szó volt arról is, hogy a haditudósítók és a fotósok hogyan képesek dolgozni háborús helyzetekben: „Segít az optika és a kijelző, mert egészséges távolságot biztosít a borzalmaktól a legrázósabb helyzetekben, ugyanakkor azok lesznek a legjobb képek, amik elég közelről mutatják a valóságot”.

S. Takács András hozzátette: „Ma már a világ legtöbb televíziójában nem kerülhetnek adásba a World Press Photo legjobb képei, mert túlságosan fájdalmasak, véresek és valóságosak a főműsoridőhöz. Éppen ezért ilyen erőteljes ez a kiállítás, és a fotográfia jobban él, mint valaha”.

A szeptember 27 és október 27 között a Néprajzi Múzeumban látogatható World Press Photo kiállításon. A múzeum egyik helységében az On the Spot műsorait is megnézhetik, akik a tévében még nem látták mindet. A nem épp felhőtlen sajtófotók mellett két sokkal békésebb kiállítást is megnézhetnek a látogatók. Szamódy Zsolt Kínát bemutató képei és Gavin Lyons ír tájakat felidéző fotókiállítása hangulatos ellenpontot képez a World Press Photo pályázat díjnyertes képeinek felkavaró hangulatával szemben.

A 28-29-ei hétvégén a Néprajzi Múzeum állandó kiállításai ingyen látogathatók, a World Press Photo kiállításra pedig mindenki kedvezményes jegyet válthat.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!