A NatGeo robotizálja a természetfotózást

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Korábban emlegettem már a blogon sportfotókat készítő robotokat és természetfotóra használt robotokat egyaránt. Ezúttal a National Geographic mutatja be, hogy milyen újdonságokat vet be Michael Nichols a minden eddiginél különlegesebb oroszlán fotók készítése érdekében.

Mint arról az ISO 1200 angol nyelvű cikke nyomán magyarul a Printscreen is beszámolt, a természetfotós Michael “Nick” Nichols és az operatőr Nathan Williamson az infrafotó mellett távvezérelt helikoptert és egy robot tankot is használt a Serengeti Nemzeti park oroszlánjairól készült legújabb anyaguk elkészítéséhez.

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

A National Geographic maga is közölt egy werk anyagot az alkalmazott technikákról. Nichols beutazta a világot és rengeteg anyagát közölte a híres sárga keretes magazin. 35 éve tanulmányozza a Senegali oroszlánjait, akiket rengetegen fényképeztek már, de ilyen képek eddig nem készültek. Mint mondja, komoly akadályai vannak az oroszlánok fotózásának. Szinte folyton alszanak. Nappal spórolnak az energiával, inkább éjjel vadásznak. Szinte minden kép egy kocsiból készül, mert veszélyes ragadozók. Lehet róluk látni egy csomó portrét, amiket teleobjektívvel készítenek – leginkább ahogy a fák alatt szunyókálnak.
Az oroszlánokat teljes mértékben a terep uralja. Vannak helyek, ahol nappal aktívabbak, például ahol bivalyra vadásznak, de inkább a zebrákra és gazellák elejtése jellemző. Nincsenek búvóhelyek, így a sötét, holdtalan éjszakán vadásznak, hacsak nem adódik valami könnyű lehetőségük. Csapatban vadásznak.

A National Geographic kérdezte a fotóst a felszerelésről is: 

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Milyen fényképezőgépet használtál?
Nem akartam a kocsi reflektorának fényénél fotózni az oroszlánokat. A szemük nagyon érzékeny. Így aztán infravörös fényt használtunk, amit ők sem láttak, meg én sem.

A fotótechnika drámai változáson ment keresztül a karrierem során. Egy vadonatúj fényképezőgépet használtam, amiből egy szakértő eltávolította az érzékelő legfelső rétegét, ettől érzékennyé vált az infravörös fényre.

[Éjszaka, infravörös fénnyel használva] nem működik sem az autofókusz, sem a fénymérés, ami eléggé megnehezítette a fotózást, de próbáltam újszerű képeket készíteni azok helyett, amiket már mindenki látott.

A szenzor átalakításával megszűnik a garancia?
Igen, ugrik vele a garancia és a szenzor tisztítására sem képes így a fényképezőgép. Hagyományos fényképezőgépként már nem igazán működik, az infravörös fénnyel viszont lehet használni, ami előttem egy egészen új világot nyitott meg. A [National Geographic Augusztusi számában megjelenő] fekete-fehérnek tűnő képek mind az infravörös érzékelővel készültek.

Tudnál mesélni az infravörös fényforrásról, amit használtál?
A kocsi tetejére szereltük fel. Ez egy LED fényforrás, ami infravörös tartományban sugároz. Nem használ sok energiát és nem is melegszik. Azt hiszem, hogy normál esetben biztonságtechnikai célokra használják őket.
Dave Matthews, a National Geographic fotótechnikusa rendelte nekünk ezeket a cuccokat.

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Miért döntöttél a távvezérelt robot kamera használata mellett (lásd videó)?
Nem akarsz lenézni az állatokra: ők is utáják, megalázó. A régi állatkertekben az állatok egy gödörben voltak, de ha elmész egy modern állatkertbe, akkor ott fel kell nézni a tigrisekre. Ez jobbá teszi az életüket; ettől úgy érzik, hogy ők a vadak királyai. Nem tudnék oroszlánokat fényképezni úgy, hogy lefelé nézzek rájuk; kellemetlenül érezném magam tőle. A saját szintjükről, vagy alacsonyabbról akartam fényképezni őket.

Így aztán lett egy föld felsízni robotunk, ami lényegében egy kis méretű távirányítós tank. A SuperDroid Robots nevű cégtől vettük, akik bomba hatástalanító robotokat és hasonló dolgokat csinálnak.

Mikor két éve elkezdtük ezt a projektet, még nem is sejtettük, hogy meg tudjuk-e csinálni, vagy sem. De amikor az oroszlánok szóba kerülnek és hogy kik is ők, akkor annyira felsőbbrendűen magabiztosak, hogy egyértelműen tesznek egy ilyen robotra. Egy elefánt talán rálépne, vagy elmenekülne. Minden más állat elmenekülne előle.
Az oroszlánok viszont már három látogatás után nem is törődtek a tankkal. Eleinte óvatosak voltak. A legóvatosabbak távolabb húzódtak, de úgy öt-hat alkalom után már elaludtak mellette.

Küzdelmes volt a távvezérelt kamera irányítása?
Az asszisztensem, Nathan Williamson intézi a mozgatást. Olyan, mint egy videójáték. A fotózást én egy számítógépről vezélem. Van egy kis késleltetése a rendszernek és a wifi is folyamatosan akadozott.

Készen kellett állnunk, mikor egymást nyalogatják, vagy bármi mást csinálnak az alváson kívül. Szóval a megfelelő helyre mozogtunk a tannkal, hogy fotózni tudjunk, és akkor a wifi megzakadt és mindent elveszítettünk.
Semmi sem ment könnyen; próbálkoztunk és próbáltunk a hibákból tanulni.

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Hogy működött a micro-drone helikopter?
Volt egy MikroKopterünk, amivel egy nagy helikopter használata nélkül tudtunk légi felvételeket készíteni. A helikopterek nagyon veszélyesek: Rengeteg engedély kell hozzá, hogy alacsonyan repüljenek, ezen kívül nagyon hangosak és füstölnek is, ami elijeszti az oroszlánokat. A repülők és helikopterek használata igazi csalódás volt. Ráadásul előre ki kell őket bérelni, így sosem voltak ott és akkor, amikor kellett volna.

Eleinte kicsit megijedtek a MikroKoptertől, de aztán úgy tűnik, hogy nem zavarta őket. Egyikük egyszer megpróbált felugrani, hogy elkapja. Szerintem tudták, hogy a távvezérelt eszközök tőlünk jöttek; látták a zöld kocsinkat és tudták, hogy mi nem akadályozzuk őket a vadászatban. Így aztán repkedhettünk felettük, mikor aludtak. Egy párszor össze is törtük és le kellett cserélni.

Végül a magazinban egyetlen MikroKopterrel készült kép sem jelent meg. Inkább azt a fekete-fehér képet választottuk, amin egy sziklán hevernek, mert sokkal drámaibb volt, mint a MikroKopter képei.

Ki biztosította ezt a technológiát?
A forrást nagyvonalú filantróp támogatók és a National Geographic fejlesztési részlege biztosította.



Visit NBCNews.com for breaking news, world news, and news about the economy

Hogyan építetted meg a fotózáshoz használt “oroszlán kocsit”?
Összegyűjtöttük a pénzt és vettünk Angliában egy tíz éves Land Rovert. Hajón hoztuk el Kenyába.
Az irányításunk mellett egy kenyai barátom, Rob Carr-Hartley alkotta meg az oroszlán kocsit. Ő a Nairobiban működő NDovu motors műhellyel dolgozott, akik rendszeresen alakítanak át kocsikat szafarikhoz.

Ajtókat vágtak a tetőre, hogy fel lehessen állni és onnan is fotózni, tárolókat alakítottak ki, hogy az összes dobozunk és egy hűtő is elférjen. A szélvédőt lehajtották, hogy ne üvegen keresztül kelljen fényképezni. Levettük az ajtót, így balra és jobbra is ki lehetett látni. Lehasalhattam a padlóra és bármilyen irányba tudtam fényképezni.

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Fotó: Michael Nichols/National Geographic

Milyen volt a munka?
Felbéreltünk egy safari céget, akik elláttak minket étellel, üzemanyaggal, sátrakat biztosítottak, hogy mi egész idő alatt dolgozhassunk. Máskülönben legalább az időnk felét azzal kellett volna töltenünk, hogy magunkról gondoskodunk. Így egy párszor egész éjjel követhettük az oroszlánokat, ami egyszerűen brutális volt.

A feleségem volt a spotter és vezetett. Harminc éve együtt vagyunk, de még soha nem dolgoztunk közös projekten. A gyerekeink már felnőttek, ő felismerte a macskákat és hatalmas része volt a csapat sikerében.

Nathan és én már 10 éve együtt dolgozunk, és ez volt a közös munkánk csúcsa. Ő ezentúl már egyedül fog videókat készíteni. Neki remek műszaki érzéke van, én voltam a kreatív a csapatban, a megszállott. Ez szórakoztató volt.

Pár dolgot le kell azért fektetni: itt nincsenek szabadnapok; kint vagy az oroszlánokkal. Máshogy nem lehet csinálni. Tudnod kell, hogy ettek, vagy sem, mert ha ettek, akkor aztán ki kell aludniuk magukat. Próbáltam mindig ugyanannak a falkának a nyomában lenni, de azért négyet tartottam szemmel.

Nem akarom megváltoztati a dolgok menetét. Csak azért voltam ott, hogy tanulmányozzam őket.

Milyen technológiát szeretnél még használni a jövőben?
Tíz év múlva talán lesz esély egy újabb nagy oroszlán anyagra, mert a technológia addigra talán lehetővé teszi majd, hogy igazán dolgozzunk éjszaka.

Szeretnék egy elektromos autót is, mert a robbanómotorok nagyon hangosak. Nem akartam, hogy az oroszlánok kihagyjanak miattam egy étkezést. Nagyon törékenyek, ha nem esznek rendesen, akkor abba bele is halhatnak. A szervezetük sem igazán jól dolgozza fel az élelmet, mert az ürülékükben még rengetek protein marad.

Az igazán érdekes, hogy mit csinálnak ezek az állatok. Én ott voltam velük minden nap minden órájában és egy csomó őrületes dolgot láttam.

Feltétlenül nézd meg a Michael Nichols képeiből készült galériát és a projekt multimédia oldalát is!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!