Épp nemrég írtam a Cannes Filmfesztivál fotózásáról. Röviden megemlítettem a csapóval készült zsűrielnöki portrékat is, de abban az írásban nem szerepelt igazán nagy mélységben, pedig szerintem nagyon érdekes. Most viszont itt a csapó teljes története.

Érdekes megérzés volt, hogy kiválasztottam a blogra a publikált történetet, mert pont akkor jelent meg a Reuters Blogon a történet másik fele. Szerintem nagyon érdekes látni a filmszakma legnagyobb alakjait ebben az egyszerű, mégis érdekes koncepcióra épülő sokéves sorozatban. Nem utolsó sorban pedig érdekes azt is látni, hogy mennyi munka és küzdelem szükséges még a világ egyik legnagyobb hírügynökségének fotósától is, hogy egy ilyen egyszerű képet minden évben el tudjon készíteni. A brit hírügynökség blogjának legújabb bejegyzésében Eric Gaillard mesél róla, hogy jött ennek a csapó sorozatnak az ötlete, át is adom neki a szót:

“1987-ben az ötödik Cannes Filmfesztiválomat fotóztam. Próbáltam megtalálni A különleges képet, ami bejelenti a fesztivál megnyitását.  “A filmes csapó” – Egy ötlet, amiből bizonyíték lett: Lefotózni a zsűri elnökét a kezében egy filmes csapóval. Egy újabb 12 napos fesztivál veszi kezdetét.

Abban a percben még el sem tudtam képzelni, hogy mennyi munka és idegeskedés áll előttem, hogy ezt a kihívást leküzdjem és milyen sokáig kell küzdenem érte, hogy sikerrel járjak. Minden esetre ez egy érdekes kísérlet kezdete volt, amit azóta is folytatok minden évben.

Igazán komoly kihívást jelent a sugárúton sétálni a csapóval egy exkluzív fotózásra az elnökkel. A Cannes Filmfesztivál nagyon kemény munka, ugyanakkor nagyon csodálatos élmény is egyszerre. Sajátos protokolljával és titkaival minden évben, olyan mint egy kommandós hadművelet, aminek a célja, hogy elkészítsem a híres csapós képet.

Tim Burton a csapóval
Fotó: Eric Gaillard/Reuters

Néhány dolog nélkülözhetetlen a sikerhez. Tudnom kell, hogy mikor érkezik a zsűrielnök. Az még jobb, ha tájékoztatnak a programjáról. A kritikus pillanat akkor érkezik el, mikor a biztonsági emberekkel és testőrökkel kell megküzdenem. A műveletnek az a legutolsó perce igazán a döntő, mikor nagyon diszkrétnek kell lennem és készen állni a fotózásra. Hidd el nekem, csak egy pár másodpercet adnak nekem, hogy megörökítsem a híres pillanatot, és ennyi!

2013. május 12: Épp csak megérkeztem Cannes-ba a harmincadik filmfesztiválra, amit fotózok. Idén hatalmas volt a kihívás. A híres amerikai rendező, Steven Spielberg elnököl a zsüri élén és minden fotós, riporter és operatőr azt remélte, hogy láthatja őt a megérkezni. A biztonsági intézkedések is szigorúak, így semmilyen információhoz nem sikerült jutnom a kapcsolataim révén.

Lehetetlen volt kideríteni, hogy Spielberg mikor fog feltűnni és hogy hol fog lakni. A pletykák szerint talán egy yachton lakik majd az öbölben. Valaki azt mondta, hogy a zsűri együtt vacsorázik majd a Croisette Palotában. Általában találkozni szoktak a fesztivál nyitó estéjén. Szerencsére az utolsó pillanatban kaptam visszajelzést az illetékesektől és zöld utat engedtek nekem. Steven Spielberg rendelkezésemre áll, ami reméltem, hogy egy hatalmas kép lesz majd!

Nincs vesztegetni való idő, rohannom kellett, hogy időben érkezzek és diszkréten beosonjak a hotel halljába. Nagyon izgalmas volt egyedül ott várakozni egy különleges fotózásra, miközben a többi fotósnak más esélye sem volt, mint az étterem ajtajában állni és még csak abban sem lehetnek biztosak, hogy látnak bármit is. Egy kicsit mindig feszült vagyok ilyenkor, hogy esetleg lemondják a találkozót.

Jött az összekötőm és megkért, hogy egy kicsit még várjak diszkréten az étteremben. Érkeztek a híres zsűritagok és éreztem, hogy a zsűri elnök se lehet túl messze. Az ausztrál színésznő, Nicole Kidman kedvesen mosolygott rám. Hatalmas kiváltságnak éreztem, hogy ilyen közel lehetek egy ilyen nagy sztárhoz, ezúttal anélkül, hogy akár csak egyetlen képet is készítenék róla!

Végül Steven Spielberg megérkezett és a sajtósa odavezette hozzám. Most már biztos voltam benne, hogy jó helyen vagyok. Egyszer még utoljára ellenőriztem a csapót, hogy minden rendben van-e vele. Spielberg teljesen nyugodt volt és tökéletesen pózolt a csapóval. Igen, megvolt a remek képem! Csak 10 másodpercet kaptam tőle, de azalatt tökéletesen profin viselkedett.
Nos, nekem megvolt a képem, most már elkezdődhet a 66. Cannes Filmfesztivál…

Miközben a híres képet hajszoltam korábban, belefutottam egy pár meglepetésbe és néhány csalódásba is.

1988-ban Ettore Escola filmrendező közölte, hogy egy filmrendező nem vesz a kezébe csapót: Ebben az évben nem készült fotó.

1989-ben a szállodájában találkoztam Wim Wendersszel. Ő igazi úriember volt, nyugodt és nagyon nyitott. Szélesen mosolygott, miközben a csapóval pózolt.

1991 nem az én évem volt. A reptérre siettem, hogy találkozzak Roman Polanskival. Hiszed vagy sem, nem igazán fogadtak szívesen. Azért megpróbáltam mindent, hogy megváltoztassam a véleményét és rávegyem, hogy pózoljon nekem. Végül mellette ültem a kocsijában és bár nem nagyon rajongott az ötletért, de belement a fotózásba. Újra meglett a képem!

1993-ban Louis Malle pózolt nekem, de unalmas lett a kép. Az ötlet nem igazán motiválta.

1994 remek év volt. Clint Eastwood volt az elnök. Sikerült elkapnom, mikor elhagyta a Fesztivál Palotát. Megfogta a csapót, adott három másodpercet, de aztán odadobta a rá várakozó rajongóknak. Úgy kellett megküzdenem a tömeggel, hogy visszaszerezzem tőlük.

A fesztivál ötvenedik évfordulóján Isabelle Adjani volt az elnök. Mindenki azt mondta, hogy nem fog pózolni nekem… Micsoda meglepetés! Sikerült, és remek sorozat lett belőle.

2000-ben Luc Besson elutasította a kérésemet. Az egyetlen lehetőségem, hogy legyen valamilyen képem az maradt, hogy lökdösődtem és erőltettem. Én tartottam a csapót és ő végül pózolt nekem mögötte!

2004-ben húsz fotós várta Quentin Tarentinot a reptéren. Nagyon diszkrétnek kellett lennem, nehogy valaki ellopja az ötletemet. Úgy döntöttem, hogy a kocsijánál várom meg. Mikor leült, megfogta a csapót és én elkészíthettem a képemet.

Gyakran töröm a fejem rajta, hogy feladom a csapóval készült fotó ötletét, mikor az akadályokra, a tárgyalásokra és az egésznek az időigényességére gondolok.

2001-ben Liv Ullmann volt a zsűrielnök, akinek nagyon tetszett a csapóval készült fotó ötlete. Ő pózolt és azt is felajánlotta, hogy adjam oda neki a csapót. Egy kicsit hezitáltam, majd egy mosoly kíséretében kedvesen visszautasítottam. Az izgalom és kihívás, amit ez a sztori jelent nekem minden évben a Cannes Filmfesztivál kezdetén még mindig túl erős.

Várjuk meg a következőt…”

Kiegészítés: 2014-ben is elkészült Eric Gaillard sorozatának aktuális képe, ezúttal Jane Campion zsűrielnők tartja a csapót a filmfesztivált megnyitó sajtótájékoztatón.

2015-ben a Coen testvérek együtt elnökölték a fesztivál zsűrijét és sajnos nyomát sem találom róluk készült csapós portrénak.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!