Nevetséges cikk a legnagyobb Nikon objektívről

a szerző szerint nevetséges, pedig csak ő nem érti

Magyar verzió
Nikkor-800mm-f56-VR-productPhoto

Nikkor AF-S 800/5.6 E FL ED VR

Nézzük, miért is nevetséges egy magát szakértőnek tartó fotós cikkíró szerint a Nikon legújabb profi szuper-teleobjektíve

A Gizmodo egy igen érdekes megközelítésben tálalta pár napja a legújabb Nikkor 800 mm f/5.6 teleobjektívének megjelenését – amiről korábban én is írtam, mikor még csak fejlesztés alatt állt. A megközelítés, ahogy egy barátom összefoglalta nagyjából olyan, mintha egy Formula-1 autón azzal próbálna egy szakújságíró hozzá nem értő fogást találni, hogy se csomagtartója nincs, se légkondi nincs benne és még kényelmetlen is. A cikket jegyző Mario Aguilar ilyeneket ír cikkében:

“Az abszurd hosszúságú teleobjektív megjelenését már tavaly óta húzzák. Nos itt van, és örömmel hallod majd, hogy az objektív esztelen és rugalmatlan nagyítása a teljesen nevetséges 18ezer dollárral (kb. 4 milllió forint) párosul. […] A korrektség jegyében hozzá kell tenni, hogy ez igazi tervezői bravúr, amit csak profiknak szán a Nikon. A cég termékfelelőse, aki bemutatta nekem, azt állítja, hogy minden darabot el fognak belőle adni. Háááááát persze, hogy. Hiszen ennek a cuccnak négy lépcsős VR képstabilizátora van! Mert ugye egy ilyennel kézből fényképez az ember, hát persze. (Azt is jegyezzük meg, hogy a fix blendeértéket akár f/8.0-ra is le lehet szűkíteni egy különleges AF-S TC800 telekonverterrel.)” Majd ez után a szakmailag roppant megalapozott fröcsögés után összehasonlítja a képen látható szupertelét a vele együtt bejelentett AF-S Nikkor 18-35 mm f/2.5-4.5 nagylátó-zoom objektívvel, mert “annak 750 dolláros ára jóval alacsonyabb, mint a 800 mm szörnyetegé.”

A tárgyi tévedések
Nehéz eldönteni, hogy a szerző ennyire nem ért a fotózáshoz, vagy csak a nagyobb olvasottság érdekében hordott össze ennyi sületlenséget. Minden esetre az biztosan nem stimmel az irományában, hogy az objektív fix fényereje csak a telekonverterrel lenne leblendézhető. A legjobb fényerőn 5.6-os értékről ugyanúgy f32-ig blendézhető le, mint a legtöbb objektív.
Az említett AF-S TC800 egy 1.25x telekonverter, ami csupán opcionális lehetőség, hogy az egyébként is szupertele tartományú objektívből 1000 mm f/7.1-es monstrumot kapjunk. A képstabilizátor pedig ugyancsak jól jön egy ilyen gyújtótávolságnál, ugyanis hiába nem kézből használja az ember, még háromlábú állványon is tud meglepetést okozni a mozgatása, nemhogy a fotóriporterek által sokkal gyakrabban használt egylábú állványokkal – már csak azért is, mert a legtöbb komolyan szabályozott rendezvényen, mint például az Olimpián eleve nem is engedik a fotósoknak háromlábú állvány használatát – ilyen objektív viszont ott is gyakran jól jön.

Extrém, de nem nevetséges
Nem a szerző az egyetlen, aki meglepődik ezeknek a nagy teleobjektíveknek az árán. Az is biztos, hogy a legtöbb hobbi fotós aligha fog ilyennel sokat dolgozni – sőt Magyarországon sejthető, hogy még a profik se nagyon. De azért a nevetséges jelző, és egyéb hangulatkeltő megfogalmazásai szerintem még amatőr fotósok köreiben sem állják meg a helyüket. A nagylátószögű objektívhez való méricskélése pedig már tényleg nevetséges. Pedig azt még egy tudatlan szakújságíróról is nehéz feltételezni, hogy ennyire nincs semmi fogalma az objektívek gyújtótávolságáról és nagyításáról, meg azok használhatóságáról.

Megértem, ha valaki azt mondja, hogy ennyit nem költene egy objektívre, bár szerintem a többségnél ez is inkább úgy pontos, hogy költene, csak nincsen. Ettől még vannak olyan felhasználások, ahol szerencsére egyelőre még meg is tudják fizetni ezeket az eszközöket, és azt is tudják, hogy mire és hogyan használják őket.
Például az Olimpián fotózó kollégákkal készült interjúimban is többen elmesélték, hogy a legtöbb olimpiai eseményen a 400 mm-es teleobjektív szinte alap objektívnek számít, és a jobb képeket csak 500-600 vagy 800 mm-es nagy telékkel lehet jól elkészíteni. A hétköznapi felszereléshez tartozó 70-200 pedig szinte csak totál képek készítésére alkalmas.
De nem kell az olimpiáig elmenni, mert egy átlagos 50 méteres úszómedencében megrendezett komolyabb úszóversenyen is könnyű szerrel jól jöhet (ha nem is teljesen nélkülözhetetlen) egy ilyen 800 mm-es tele, de vannak a Hungaroringnek is olyan részei, ahol igencsak jól jön ez a gyújtótávolság. Hogy a madárlesről ne is beszéljünk, ahol szinte minden objektív gyújtótávolságot kétszerezni szoktak, mert sosincs elég közel az a madár – hacsak nem Máté Bence leséből fotózod őket.

Volt már az én kezemben is hasonló
Konkrétan a most megjelent Nikon modell még nem fordult meg a kezemben. A piacon régebb óta jelenlevő Canon 800/5.6 L IS USM változat viszont volt nálam. Ráadásul nagyjából napra pontosan ugyanakkor használtam tavaly nyáron a Hungaroringen, amikor az AFP egyik londoni fotóriportere, Leon Neal saját blogján megírta, hogy kipróbálta az új Nikon 800-as szupertelét. Ő akkor a Londoni úszóversenyeken kísérletezett vele

Kiegészítés: Valamivel később, a Barcelonai Úszó Világbajnokságon én is kipróbáltam az új Nikon 800-ast.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék