Elfelejtett az Apple fizetni egy reklámfotóért

legalábbis nem annyit, mint amennyit kellett volna

Sabine Liewald illegálisan felhasznált képe

Népszerű azon kárörvendeni, ha a mássokkal iparjogi kérdéseken előszeretettel pereskedő Apple kényszerül az alperes szerepére. Pláne, ha egy fotós pereli a céget szerzői jogsértésért. Szerintem mindenkinek tanulságos, aki képekkel foglalkozik!

A svájci fotós Sabine Liewald ugyanis pert indított a cég ellen, amiért az egyik képét engedély nélkül használták a Retina MacBook Pro hirdetéseiben. Az Apple szerződött a kép használatára a fotóst képviselő Factory Downtown ügynökséggel, de csak egy korlátozott licenszért fizettek. Ennek értelmében csak a tervezési fázisban zajló belső kommunikációban, hivatalos szakkifejezéssel layout tervezéshez úgynevezett “comping“ célra használhatták volna azt. Ezt talán oldaltervnek nevezhetnénk, mikor az egyes marketing terveket a kreatív csapat csak előkészíti, hogy választani lehessen közöttük.
Sajnos a grafikusok, akiket kérdeztem, nem tudták megmondani mi a fogalom magyar elnevezése. Azt viszont elárulták a megkérdezettek, hogy Magyarországon ilyen felhasználásra még csak fizetni sem nagyon szokásuk a cégeknek, hiszen a cég belsős emberein kívül úgyse látja senki ezeket az anyagokat – sőt mint tudjuk, sajnos sokszor az elkészült anyagokban használt képekért se fizetnek. Amerikában viszont általában nem ez szokott lenni a gyakorlat, főleg az ilyen nagy cégeknél – különösen, ha már egyszer történik részükről szerződéskötés és fizetés egy képrért.

Én a képre se emlékeztem, és az Apple oldalán se találtam, de több oldalon is megjelent, és a laptopot bemutató keynote felvételén is látható. Teljesen érthető a fotós felháborodása, és nagyon helyes, hogy kiáll a jogai mellett.
Pláne hogy nagy szerencséjére a jelenlegi legmagasabb részvényárú világcégen sikerült fogást találnia, így a sajtó is szívesen áll mellé, hogy nagy felhajtást csináljanak a történetből, amit más esetben általában annyival elintéz mindenki, hogy küld egy számlát a cégnek, az meg kifizeti. A helyzetre való tekintettel persze az sem csoda, hogy komoly összegre készül perelni őket. Nem csak egyszerűen a kép licenszdíját követeli, hanem az Apple nyeresége alapján követel kártérítést, mivel az engedély nélkül felhasznált fotó jelentős mértékben hozzjárulhatott a Retina MacBook Pro eladásokból származó bevételek jelentős részéhez.

A vitatott kép a termékbejelentésen – forrás Patently Apple

Az ügyről eredetileg a Patently Apple írt, melynek nyomán a PetaPixel, a Cult of Mac és több oldal angolul, és magyarul a Printscreen is foglalkozott. Míg a magyar oldal inkább az amerikai bíróság vélelmezett elfogultságával foglalkozik a konkrét ügy tényei helyet, az általuk megjelölt forrás azt írja “félreértésnek tűnik, ami történt, de érthetetlen, hogy az Apple hogy felejt el sorra fizetni a svájciak szellemi jogainak használatáért”. Ezzel arra utal a lap, hogy az Apple immár másodszor kölcsönöz svájci forrásból anélkül, hogy előre megfelelően fizettek volna a jogokért.

Szerintem
Könnyen lehet, hogy az Apple ugyanúgy olcsón akart képhez jutni, mint annyian próbálkoznak. Bár ha így van, akkor miért fizetett volna a kép felhasználásáért a tervezési fázisban, amit ráadásul következmények nélkül megtehetett volna. Ha pedig valaki már a belső egyeztetések során gondolt rá, hogy a képért fizetni kell, akkor miért ne akarnák megtenni amikor a kép tényleges felhasználásra kerül? Steve Jobs erős kezű vezetési stílusát ismerve az sem lenne a cégnél kizárt, hogy egy túlbuzgó felsővezető döntött úgy, hogy “egyszer már fizettünk érte, mégegyszer nem fogunk”. Bár szerintem ez is túlságosan balkáni eljárás lenne tőlük.

Valószínűbbnek tartom, hogy tényleg feledékenységről, vagy egyéb adminisztratív hibáról lehet szó, ami miatt a tényleges felhasználás licenszelése elmaradt. Az sem teljesen kizárható azonban, hogy értelmezési probléma van a német nyelvű svájci cég és az amerikai angolt használó Apple között. Egyáltalán nem látom kizártnak, hogy a “layout purposes” kifejezést értelmezik másként.
Ezt némileg valószínűtleníti a felperes állítása, miszerint az Apple kifejezetten azt állította a kereset beadásakor is, hogy nem kívánják a kifizetett licenszben foglaltakon túl használni a képet, és a kereset szerint az Apple annak is tudatában volt, hogy a választott licensz mire jogosítja őket.

Akármi is legyen az igazság, és akárki mellett álljon is, a fotós valószínűleg egyik verzióban sem fog rosszul járni. Sőt valószínűleg sokkal jobban fog járni ezzel a perrel és a körülötte csapott felhajtással, mint amennyit normál esetben kapott volna, ha az Apple már első körben örök áron megveszi a képeit. Bár nem lenne meglepő, ha a végül kifizetett összegről nem derülne ki soha információ. Pont mint az Apple legutóbbi éppen svájci óralopási ügyében (Index, HVGiPhone Hungary), mikor a svájci vasúttársaságot kártalanították az óradizájn lemásolása után. Vagy ahogy megállapodásra jutott az AP és Sheperd Fairey az illegálisan használt Obama kép ügyében is.

Persze ehhez a felek peren kívüli megegyezése kellene, amire első ránézésre nem sok esély, hiszen a fotós követelése elég magas.

Tanulság
Minden esetre jó tanulság lehet ez mindenki számára, hogy érdemes a képek eladása felhasználásának engedélyezésekor körültekintően megfogalmazni, hogy mire is adunk engedélyt. Kétlem, hogy ebben az ügyben hangsúlyos lett volna, de magyar viszonylatban fontos, hogy különösen akkor, ha a szerződő fél alkudozni kezd, hogy neki csak erre vagy csak arra kell, és ezért nincs rá annyi pénz. Tessék nagyon pontosan definiálni azokat a felhasználási feltételeket. Vagy ragaszkodni ahhoz, hogy nincs árengedmény, csakis korlátlan felhasználás teljes áron, és utána biztosan nincs vita belőle, hogy ki hogyan értelmezte azt, hogy mit lehet és mit nem.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék