Ugyan a mondás szerint “egy kép többet mond ezer szónál”, de a képaláírás képes a fotó mondanivalójára ráerősíteni éppúgy, mint megváltoztatni azt.
Éppen ezt a jelenséget vizsgálgatja némi aktualitás kapcsán a Médiafika blog. A jelenség persze nem újkeletű, még csak nem is a politikai témák kizárólagos sajátossága. Az aktuális ügybe nem is mennék bele, amit a blog példákkal gazdagon illusztrálva bemutat. Természetesen a másik politikai oldalra és egyéb eltérő szándékra ugyanazok az etikai elvek érvényesek. Csak egy idézetet fűznék hozzá kiegészítésként.
Az MTI felhasználási szerződéséből:
Felhasználó kötelezi magát arra, hogy
a Szolgáltatótól átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetbe beilleszthető módon dolgozza fel és adja közre;
a fotó képaláírását csak a képpel együtt teszi közzé. A képhez tartozó hír szövegét önállóan nem közölheti, illetve a képpel nem illusztrálhat más hírt, vagy szöveget, különösen nem, ha ez a kép eredeti környezetével és mondanivalójával ellentétben áll;
a fényképfelvétel(ek) és a kísérő szöveg(ek) mondanivalóját, tartalmát – szereplőit – sem retusálással, sem vágással, sem számítógépes beavatkozással (pl. összemásolással) sem más módon nem változtatja meg, valamint a közlés során kiemelt figyelmet fordít a személyhez fűződő jogok betartására.
Persze ha egy lapnak történetesen ugyanott van saját fotósa, aki megörökíti ugyanezt az eseményt és a saját fotójuk mellé íjrák saját szubjektív képaláírásukat, az már törvényes, mert a véleménynyilvánítás kategóriába tartozik. Legalábbis a felhasználási szerződést nem sérti…
