Mindenhol szabad rendőrt fotózni

Fotómontázs: Index
Fotók: AFP

Más országban (általában) nincs ilyen tiltás, de a szolgálatot teljesítő magyar rendőr arca nem jelenhet meg felismerhetően a sajtóban. Ha mégis, akkor jönnek a személyiségi jogi perek, amit a magyar bíróságokon rendre meg is nyernek a rendőrök. Pedig szakmai érv lenne ellene, a törvényből sem következik, hogy feltétlenül így kell lennie – és a világon sehol máshol nincs ilyen.

Jó ideje mondják már többen is, hogy foglalkozzak vele, miért nem lehet a magyar rendőrt fényképezni, vagy ha lefotóztad, miért nem lehet kitakarás, kikockázás, vagy egyéb torzítás nélkül megmutatni, mikor a világon mindenhol máshol lehet.
A témáról elég sok helyen jelentek meg különféle cikkek, amik elég jól körüljárják a helyzetet és ismertetik a helyzetet, a jogi hátteret, illetve a szakvéleményeket, pro és kontra. Bár egy apróságot a cikkek rendre kifelejtenek a történetből: az USA például nem egységes a rendőr fotózhatóságában. Az államok többségében lehet az intézkedő rendőrt az engedélye nélkül fotózni, de több tucat államban ugyanúgy kell hozzá a rendőr beleegyezése, mint Magyarországon is. Ettől persze még fontos az arról folyó társadalmi vita, hogy arctalannak kell-e maradnia a rendőrnek, vagy nem. A releváns források felsorolása mellett pedig az alábbi kis történetet szeretném megosztani.

Éberling András jelenleg a Magyar Nemzet Magazinjának képszerkesztője, de fotózni a mai napig eljár. A konfliktust viszont sosem kereste – pláne nem a rendőrökkel. A nevéhez fűződve elhíresült fotós verési ügybe is szándékán kívül keveredett, bár a bíróság szerint ő volt a hibás, amiért a rendőrök megütötték. Van viszont egy még érdekesebb története, ami ehhez a témához kapcsolódik.

1998-ban történt egy londoni látogatás során, hogy turistaként sétálva meglátta a piccadillyn, amint két angol rendőr elkap egy menekülni próbáló, vélhetően bolti tolvajt. Andrásból előbújt az újságíró fotóriporter ösztön, előkapta a fényképezőgépet, és közelebb ment, hogy megörökítse a történteket. A rendőr épp őrizetbe vette a gyanúsítottat, mikor észrevette, hogy András fényképezi őket, így foglyát maga előtt terelgetve odament a fotóshoz és udvariasan közölte vele, hogy a fogoly még csak gyanúsított, így az arca nem jelenhet meg sehol, mert megilleti a személyiségi jogainak védelme.
A fotóst meglepte a rendőr udvarias tájékoztatása, és feltette a magyar viszonyokat ismerők számára legtermészetesebbnek tűnő kérdést, hogy mi a helyzet az angol rendőr képmáshoz fűződő jogaival, vagyis lehet-e őt fotózni? Az udvarias hangnemnél csak a rendőr válasza lepte meg jobban, ilyet nem csak addig, de azóta sem nagyon hallott rendőrtől: “Én a munkámat végzem, amint látja jól!”

Ma már ez a londoni történet is túlzottan idillinek tűnik, hiszen a nagy terror támadások óta Angliában is rengeteg probléma van a közterületen fotózással és a rendőrök intézkedéseivel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy pont itt született meg a Photographer NOT a Terrorist mozgalom, hogy a fotósok szabadságjogait védelmeze éppen a hatóságok (vagy a magukat annak tartó biztonsági őrök) fellépésével szemben. De egyre több hasonló ügy lát napvilágot az USÁ-ban is.

Minden esetre a rendőröket mindenhol szabad fotózni, csak Magyarországon nem:

Kiegészítés: 2014. szeptember 24-én az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az intézkedő rendőr arca megjelenhet a hírekben, mert a közvélemény tájékoztatását fontosabbnak ítélték a rendőrök személyiségi jogainál, de a jogi helyzet továbbra sem egyértelmű. Érdemes elolvasni erről szóló külön írásomat.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!