Álmodnak-e a robot fotósok elektronikus bárányokkal az Olimpia előtt?

Fotó: Fabrizio Bensch/Reuters

Az Olilimpián nem csak a sportolók adnak bele apait-anyait, hogy a legjobbat nyújtsák, hanem a fotósok is. A Reuters fotósai ismét újabb trükköket dobnak be, nem utolsó sorban az új 1DX felhasználásával, hogy minél lenyűgözőbb képeket készítsenek. És ismét beavatnak minket kulisszatitkaikba. Lassan már nem csak az aranymetszést kell a fényképezőgépekbe kódolni, hanem robotika törvényeit is.

A Reuters blogján az ügynökség fotóriportere, Fabrizio Bensch mesél legújabb fotótechnikai trükkjéről, amit tesztelnek már egy ideje, és a Londoni Olimpián élesben készülnek majd használni, de emlegették már a legutóbbi Atlétika VB munkálatai kapcsán is.

“Lehetséges, hogy 11 fotós elférjen egy dobozban egy olyan helyen, ahol soha nem lehetne fotós? Normál esetben ez teljességgel lehetetlen volna. De ha az Olimpiáról van szó, akkor semmi sem lehetetlen.

Fotó: Fabrizio Bensch/Reuters

A Londoni Olimpiai nyári játékok óriási érzelmeket váltanak majd ki, rekordok dőlnek meg és mi, a Reuters fotós csapata egy rendhagyó szögből fogjuk mindezt megörökíteni. Mikor a világ minden tájáról érkező sportolók egy olimpiai érem dicsőségéért küzdenek egymással, akkor többszáz fotós próbálja megörökíteni azt az egyedi pillanatot, ami az olimpiát olyaan különlegessé teszi. 
Minden olyan eseményen, ahol nincs hely egy fotós számára,vagy a pillanatot egy különleges nézőpontból kell megöörkíteni, távvezérlési megoldásokat használunk – kábellel vagy vezeték nélküli távkioldókkal sütjök el a fényképezőgépeinket. Valóra akartuk váltani a lehetetlnet, akárcsak az Olimpián résztvevő sportolók is.

A Reuters fotóriportere Pawel Kopczynski és én már a 2009-es berlini atlétika világbajnokság óta dolgozunk egy új technológián, ami lehetővé teszi, hogy a Reuters sport fotósai különleges szögekből fényképezzenek és percek alatt elérhetővé tegyék az így készült képeket a világ különböző tájain található ügyfeleink számára. A degui Atlétika Világbajnokságon teszteltük a technológiát, Dél-Koreában és az isztanbuli fedettpályás VB-n. 

Fotó: Fabrizio Bensch/Reuters

Az idei lesz az első Olimpia, ahol használni fogjuk a kifejezetten magaslati elhelyezésre tervezett robot vezérlésű fényképezőgépeinket, amiket olyan helyekre teszünk majd, ahonnan csak egy ilyen távvezérelt fényképezőgép dolgozhat majd, egy fotós sem.

A következő néhány hétben az Olimpia július 27-ei kezdetéig én telepítem majd a robot kamerákat, gyakran hegymászó felszerelésben dolgozok majd. Mostantól a korán kelés és a több mint 12 órás műszakok töltik ki a napjaimat a különböző versenyhelyszíneken, hogy ez az álom valóra váljon.
Még mielőtt a box aréna elkészült volna, a technikusunk Colin Dowson segítségével én már telepítettem az első robot fényképezőgépeket az Excel arénában (az egyik Olimpiai helyszínen). 

Fotó: Fabrizio Bensch/Reuters

A robot kamerát vezérlő fotós exponálhat a géppel vezeték nélküli távvezérlővel is, vagy egy kábelen keresztül is. Minden kép közvetlenül az ügynökség Paneikon távoli szerkesztő rendszerébe kerül, és onnantól kiadható az ügynökség előfizetői rendszerébe.
Ami ennél is többet jelent, hogy a kamera mozgása teljesen szabadon vezérelhető minden tengely mentén, és a kezelő a zoomot is tudja mozgatni egy joystick segítségével. 

Sok sportoló fog felnézni ezekre a robot kamerákra, de sosem fogják látni a fotóst a fényképezőgép túloldalán. Csak a képeket látják majd viszont, mikor már világszerte megjelentek.”

Fotó: Fabrizio Bensch/Reuters

A Reuters blogbejegyzésének egyik kommentelője, az ausztrál Jacob Roskam nagyon érdekes gondolatokat fogalmaz meg a technikai újítással kapcsoaltban: “Imádom és utálom is egyszerre! Több mint 40 éve a szakmában dolgozó profi fotósként és gépészmérnökként egy kicsit szeretem. Emberi lényként, aki szeret másokkal társas kapcsolatot kialakítani, utálom. (Utálom a szupermarketek automata kasszáit, és a reptéri check-in automatákat is.) A fotósok küzdenek a legjobb helyekért/képekért egy szűkös fotós emelvényen, aztán beszélgetnek a munka után egy bárban, kölcsön kérik egymás cuccait. A robotok erre nem képesek.
De fotósként a csodálatos képeket nézve, amiket máshogy lehetetlen elkészíteni, ismét imádom. Így a mérleg újra pozitív.”

Az új technológia egyébként azt a kérdést is jogosan felveti, hogy vajon mikor kezdik el ezek a megoldások kiszorítani az élő fotósokat. Nyilván előbb csak a sportcsarnokokból, vagy épp bírósági, parlamenti és egyéb tárgyaló termekből. Később viszont akár a szakmából is, hiszen idővel elegendő lehet egy-egy alacsonyabb képzettségű technikus a telepítésükhöz, a távvezérlés pedig idővel akár a világ másik végéről is megoldható lesz (amit a Reuters a képek távoli szerkesztésével már megvalósított, hogy kevesebb képszerkesztőre legyen szükség egy-egy esemény helyszínén). Ezzel lehetővé teszik a szabad munkaerő racionálisabb beosztását, de ez egyúttal kevesebb fotós alkalmazásához és újabb leépítésekhez is vezethet.

Te mit szólsz a technika ilyen irányú fejlődéséhez?

Kiegészítés: A Londoni Olimpiára már mind a három nagy ügynökség (Reuters, AP, Getty Images) elkészítette saját robot kamera rendszerét, melyek képeiből a Getty Images remek twitter sorozatot is készített, amiről szintén írtam.

A címadásról: Ha neked értelmetlennek tűnik a cím és a benne rejlő sci-fi utalás, nem árt tudnod, hogy a méltán népszerű, jövőben játszódó Szárnyas fejvadász című Harison Ford filmet Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című könyve ihlette. Erre próbáltam fotós analógiát alkotni a címben.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!