Semmi sem igaz a kuvaiti fotós tilalomból!

LoveKuwait-boulangerIE-flickr

Fotó: boulanger.ie/Flickr

Az eredeti tévhírt közzétevő Kuwait Times helyreigazítást közölt. Bocsánatot kérnek hanyag munkájukért, és amiért megtévesztették olvasóikat – illetve az egész világot, kivéve néhány kétkedőt, köztük engem.
Talán nem csak emiatt szerethető Kuvait, de gondoltam boulanger.IE képe jó illusztráció lehet.

A futótűzként terjedő hír alapját (vagy inkább megalapozatlanságát) szolgáltató lap maga sem járt utána az információinak. Ahogy az az Internetes gyors kultúrában egyre nagyobb divat, gyorsan leírták, amit hallottak, és publikálták. Legfeljebb majd másnap (na jó, egy hétig tartott nekik) közzé tesznek egy közleményt, hogy mégsem igaz, amit tegnap írtak.

Valójában a lap még csak ennyit sem tett. Az eredeti cikk elé beszúrtak a weboldalukon egy bekezdést, hogy helyre tegyék a történetet – ha netán valaki visszatévedne hozzá. Külön cikket viszont már nem szántak a világ méretűre duzzadt tévedésüknek. Az talán túl nagy figyelmet vonna az aprócska tényre, hogy a lap hiteltelen információt közölt minden kritika, gyanakvás, vagy utánajárás nélkül. Talán nem is véletlen, hogy már a hír terjedésekor egyes, a lapot ismerő kommentelők úgy reagáltak, hogy a Kuwait Times nem épp a legmegbízhatóbb hírforrás. Nos ez talán mostantól mindenki számára bizonyítottnak tekinthető, de ettől még szomorú az eset.
Hogy a tévedés híre mikor fog eljutni mindazokhoz, akiket megtévesztettek, és akik persze maguk sem ellenőrizték a forrásukat? Őket talán nem is érdekli. És akik butaságokat közöltek nagy lelkesedéssel? Őket vajon fogja érdekelni? Dehogy.
Eljutottunk odáig, hogy amilyen lendülettetl sokan beveszik a pénzosztásokról, és egyéb sületlenségekről szóló “küldd tovább leveleket“, ugyanabban a tempóban képesek a sajtóban is terjeszteni a téves híreket.

Nekem sokan a sajtó munkatársai közül is érveltek azzal, hogy “de hát itt is megjelent, meg ott is”, “én is olvastam valahol”, sőt a kedvencem, hogy “tele van vele az Internet”.
Igen, sok helyen megjelent, ahogy az is, hogy Bill Gates szétosztja a vagyonát azok közt, akik küldözgetik ennek hírét. Vagy hogy minden továbbküldött levélért pénzt adnak. Hogy egyéb szándékos hoaxokról, vagy éppen a véletlen folytán elterjedt húsz évesen tíz éves Hubble teleszkópról ne is beszéljünk. Attól még nem lesz valami igaz, hogy sok helyen szerepel. Különösen, ha azok is így kezelik az információkat, akiknek utána kellene járni a dolgok igazságtartalmának.

Komolyan soha sehol senki nem is gondolt rá a világot behálózó Internet hír gépezetben, hogy ha egy hírnek csak egyetlen forrása van, akkor az akár téves is lehet? Pedig elemi tananyag bármelyik újságíró iskolában. Senkiben nem fogalmazódott meg rajtam kívül a kérdés, hogy ha van egy törvény, ami ráadásul meglehetősen kétes módon szabályoz valamit, amit a többség szerint szabályozni sem érdemes, akkor legalább utána kéne járni a pontos szabályozásnak? Ehelyett mindenki elméleteket kezdett gyártani – hiszen valamiről írni is kell a címben közölt kivonatos hírtartalom mellett – hogy miért is lépett életbe a törvény, hogy mire vonatkozik és mire nem, vagy hogy hogyan lehet a hatályát megkerülni. Mindezt anélkül, hogy bárki akár csak megpróbálta volna kideríteni, hogy mi is áll a törvényben, amit éppen értelmezni próbál.

Nem, gondolkodás nélkül terjesztette mindenki a sületlenséget, kritikát még csak halkan sem fogalmaztak meg az Amateur Photographer kivételével. Persze most, hogy kiderült, hogy átverés, lehet majd finomítani az álláspontokat, hogy “hát mi is sejtettük ám”, meg hogy “nem is számít, hogy igaz vagy hamis ami megjelenik”. Tényleg nem számít? Akkor minek híreket közölni, ha nem számít, hogy van-e azoknak valóság alapja?

Ahogy az Online Photographer fogalmaz: ennyit a weben található információk hitelességéről. A lap már épp elkezd érvelni mellette, hogy nem véletlen, hogy a BBC és a NY Times nem hozta le a sületlenséget, utalva a klasszikus sajtó hagyományos elvéről, hogy utána járunk a híreknek, és nem csak szajkózzuk, amit másoktól hallunk, mint a papagáj, vagy a pletykás házmester.
De a kommentekben gyorsan a szerző fejére is olvasták, hogy bizony ennek a hírnek már a nagy presztízsű sajtó is felült. Bár a BBC, és a New York Times talán tényleg nem hozta le a hírt, ahogy az egyébként sokat szidott MTI sem (hogy védjük a hazai szakma becsületét is), de a Guardian, a Telegraph, a Los Angeles Times, a Wall Street Journal egyik blogja, és a magyar Origo is készpénznek vette.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére, hogy ne maradj le semmi újdonságról!

Címkék