Izomláz fotózástól

Izomláz

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Az izomláz az a remek lehetőség, mikor meggyőződhetünk róla, hogy vannak izmaink, mert a fájdalmuk nem engedi, hogy erről megfelejtkezzünk.

Amit tegnap írtam a fotózás fizikai munka jellegéről, az csak a kezdet volt. Ma reggel jött az izomláz rész. Ez van, akkor, ha az ember hosszabb ideig kihagyja a sportolást, és antialkoholistaként még a söröskorsók emelgetésével sem tartja kar izmát edzésben.

Az utóbbi időben jobbára könnyebb fényképezőgépeket használtam, mert az adott feladat elvégzéséhez az is elég volt, és épp azt adták hozzá a munkahelyemen. Így a saját, nehezebb felszerelésem pihent, akárcsak a karizmok. Úgyhogy mondhatni már nem vagyok karizmatikus személy. Ennek örömére, most hogy újra elő vettem a saját felszerelésem, és komolyabb munkába kezdtem vele, érzem is a hatását. A tegnapi gondolatok csak az előjelek miatt jutottak eszembe. Ma reggelre már magát az izomlázat érzem. De sebaj, módom lesz rádolgozni, állítólag az használ.

Én minden esetre továbbra is a jobb fogású, masszívabb fényképezőgépeket részesítem előnyben. A kategóriával járó egyéb előnyök mellett legalább érzem, hogy van valami a kezemben, és nem a recsegős műanyagot kell szorongatnom….bár most lehet, hogy szívesen kompromisszumot kötnék…

Régóta ígérgetik a profi minőséget biztosító kompakt fényképezőgépeket, ami hitelkártya méretű, és ugyanazt tudja mint egy sok kilós komoly gép. Lenne öröm és boldogság a szakmában. Nem okozna többé gondot a felszerelés cipelése, nem jönne a hátfájás és a gerincferdülés, amivel minden fotós kénytelen közelebbről megismerkedni (főleg mivel a többség csak válltáskából tud kényelmesen dolgozni, ezért főleg ilyeneket gyártanak).
De egyelőre a kompakt gépek még mindig komoly hátrányban vannak – hogy a mobil telefonok és egyéb hasonló eszközök fotó minőségét ne is kezdjük emlegetni – és nem is úgy fest, hogy egyhamar sikerül ezt a hátrányt leküzdeniük. Bár sokakat ez nem zavar, és játékszereket neveznek komoly gépnek, illetve nem ritkán profi eszköznek is. Bár ha már ennyit “technóztam” az utóbbi időben, azért hadd szúrjam ide a végére, hogy szerintem nem a használt technika számít. Lehet hiper-szuper csoda gépekkel fényképezni, de a lényeg a kép lesz, amint valójában nem a fényképezőgép, hanem a fotós készít. Programozhatnak a gépbe akármilyen csodákat, ha a fotós nem tudja mire és hogyan használja a fényképezőgépet, akkor nem lesznek belőle jó képek…..úgyhogy továbbra is a fotósnak kell szkandereznie a fényképezőgéppel annak érdekében, hogy jó képek szülessenek.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék